Gazdaság
Szigorúbb az uniós pénzosztás
A kis- és közepes cégeket és a hátrányos régiókat kiemelten támogatják
Kiemelt támogatásban részesül a hazai feldolgozóipar a 2020-ig tartó európai uniós költségvetési ciklus programjaiban – hangsúlyozta tegnap Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára. A következő években hatékonyan kell felhasználni a rendelkezésre álló uniós fejlesztési keretet, amelynek a hatvan százalékát csak olyan intézkedésekre lehet adni, amelyek konkrét gazdaságfejlesztési haszonnal járnak. Az uniós pénzek felhasználásának elsődleges célja, hogy Magyarország geopolitikai helyzete megerősödjön, amelyet a feldolgozóipar GDP-arányának emelésével kell elérni. Fontos, hogy a mostani 23 százalékról 2020-ra harminc százalékra emelkedjen az ágazat GDP-hez hozzáadott aránya.
Kedvezőek a felhasználási folyamatok
Reális a korábbi célkitűzés, hogy Magyarország a 2007-2013-as időszakban az rendelkezésre álló uniós források száz százalékát felhasználja, és ezt most már senki sem kérdőjelezi meg – közölte lapunkkal a Miniszterelnökség. Felidézték: tegnap – mint megírtuk – , a KPMG nemzetközi tanácsadó cég szerint a 2007-2013-as uniós támogatási ciklus forrásainak 87 százaléka, 21,7 milliárd euró már eljutott a kedvezményezettekhez Magyarországon 2014 végéig, amely az előző évi 62 százalékos kifizetési arányhoz képest 25 százalékos növekedést jelent, és meghaladja az uniós átlagot. A Miniszterelnökség hangsúlyozta, hogy a KPMG jelentése visszaigazolja a kormány fejlesztéspolitikai rendszer átalakítására tett lépéseinek helyességét, köztük azt, hogy 2013-ban hozzájuk került a korábbi Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az uniós források felhasználásának felügyelete. Magyarország a jövőben is képes lesz befutni azt a pályát, ahogy az európai uniós források felhasználásában azt a 2007-2013-as időszakban megtette. (BG)
Az államtitkár elmondta, vissza nem térítendő támogatást a jövőben csak vállalkozásfejlesztéshez, kapacitásbővítéshez kaphatnak a cégek. Az Európai Bizottság elvárásait figyelembe véve csak igen szűk körre korlátozódik majd a vissza nem térítendő támogatások köre, elsősorban a feldolgozóiparban adható ez a támogatási forma. Glattfelder emlékeztetett: folyamatosan csökken a vissza nem térítendő támogatások mértéke európai szinten, a következő uniós ciklusban, tehát 2020 után várhatóan el is tűnik a rendszerből. A szabad vállalkozási zónákban, tehát a leghátrányosabb helyzetű régiókban lehet majd különlegesen kedvező feltételekkel támogatáshoz jutni, de ezeken a helyeken is csak meghatározott célokra. A nagyvállalatok – különösen beruházásaikhoz – nem részesülhetnek támogatásban, a pénzek leginkább a kis- és közepes vállalkozások számára lesznek elérhetők az EU döntése alapján. Az uniós pénzek elosztásakor az élelmiszer-ipari fejlesztések is kiemelt támogatásban részesülnek.
„Nem lesz pénzosztás a 2014–2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban” – hangsúlyozta Glattfelder Béla. Az államtitkár utalt arra, hogy az előző pénzügyi ciklusban sokan annak az elvnek az alapján fejlesztettek, hogy mire lehet pénzt kapni, ez a rendszer pedig fenntarthatatlan.
Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium uniós források felhasználásáért felelős államtitkára tegnap az EU-pénzekkel kapcsolatos konferencián kiemelte: a támogatások felhasználásának kiszámíthatósága érdekében vezették be az éves fejlesztési keretet, emellett a jelenlegi költségvetési időszakban a korábbi tizenöt helyett tíz operatív program áll rendelkezésre Magyarországon. A mikro-, kis- és középvállalkozások a termelési kapacitásuk bővítésére 65 milliárd forint forrásra pályázhatnak az idén. Az államtitkár kiemelte a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot, amelyben 2717 milliárd forintra pályázhatnak a hazai vállalkozások 2020-ig, és kezdeményezik, hogy a program idei éves keretét 830 milliárdról több mint kilencszázmilliárd forintra emeljék.