Gazdaság

Szigorúak az élelmiszer-előírásaink

Egyre többen keresik az egészséges terméket, a termelők rákényszerülnek előállításukra

Elegendő lesz a következő években az élelmiszeripar fejlesztésére szánt háromszázmilliárd forint ahhoz, hogy felvegyük a versenyt a nyugat-európai piaccal – monda a lapunknak adott interjúban Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.

Zsigó Róbert 20151107
Mintegy 1,3 milliárd forintnyi bírságot szabott ki az idén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal - ismertette Zsigó Róbert (Fotó: Nagy Balázs)

Kiemelte: az élelmiszerek minőségét a vásárlási szokásokkal lehet befolyásolni. Az államtitkár az élelmiszerlánc-biztonság kérdése mellett a GMO-mentes alapanyagok fontosságáról és a fejlesztésekről is beszélt.

– Mit értünk élelmiszerlánc-biztonság alatt, és hol kezdődik?

– A termőföldtől az asztalig tartó folyamat az élelmiszerlánc, amelynek ellenőrzése már a vetésnél elkezdődik. Beleértve, hogy milyen talajba mit vetnek, azt milyen növényvédő szerekkel kezelik, ezt követően milyen körülmények között dolgozzák fel. Beletartozik ebbe az is, hogy hol, milyen terméket vásárolhatnak a fogyasztók, de még az is, hogy amit megvesznek, azt milyen módon készítik el. A folyamatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, tehát a Nébih ellenőrzi. Az élelmiszerlánc-biztonság folyamata mindenkit érint, hiszen mindenki étkezik.

– Sokszor halljuk, hogy nálunk elismerten szigorú az élelmiszerlánc-felügyelet. Ez mit jelent?

– Komolyan veszi a feladatot a Földművelésügyi Minisztérium, ezért foglalkozik külön államtitkárság ezzel. Hangsúlyozom, az élelmiszerekkel kapcsolatos kérdés mindenkit érint. A Nébih szerepe kettős. Egyrészt egy nagyon erős központi hatóságról beszélünk, amely ellenőrzéseket végez, de a kormányhivataloknak is van ilyen feladatuk a Nébih szakmai felügyelete mellett. Másrészt a szervezet kampányokat folytat, emellett kiadványa is van, amely segítséget nyújt például az ételek biztonságos elkészítéséhez. Erős központi szerv kell, hogy legyen a hivatal, amely illeszkedik az európai uniós jogharmonizációhoz. A Magyar Élelmiszerkönyv sok esetben szigorúbb szabályokat fogalmaz meg, mint az unió irányelvei.

– Mennyire kedvelt a Nébih ingyenesen hívható zöldszáma?

– Tavaly 8304 megkeresés érkezett, amely azt mutatja, az embereket érdekli az élelmiszer-biztonság. A hivatal minden bejelentést kivizsgál.

– Szinte kétnaponta tár fel az élelmiszerláncon belül szabálytalanságokat a Nébih. Mi alapján indít ellenőrzést a hivatal?

– Egyfelől egy monitoring terv szerint ellenőriz a hivatal, másfelől pedig bejelentés alapján. A 2012-ben létrehozott kiemelt ügyek igazgatósága az idén ötszáztizenegy esetből kétszáztizenkét alkalommal talált élelmiszerbiztonsági hiányosságot, ebből százkilencvenhét esetben bírságolt, összesen 1,3 milliárd forint értékben. Vannak olyan ügyek is, amelyeket a társhatóságokkal együttműködve vizsgálnak az ellenőrök. Minden vizsgálatot a vásárlók és a tisztességes vállalkozók érdekében végzünk. Említette, hogy szinte kétnaponta hoz nyilvánosságra a hivatal valamilyen visszaélést. Azért fontos, hogy minden nagyobb hord­- erejű feltárást nyilvánosságra hozzunk, hogy figyelmeztessük a fogyasztót, de visszatartó ereje is van, figyelmeztetjük a vállalkozásokat arra, ne kövessenek el szabálytalanságot.

– Milyen szabálytalanságokkal találkoznak a leggyakrabban?

– Sokszor vállalkozói gondatlanságból, a szabályok hiányos ismeretéből adódnak problémák, például nem elégségesek a higiéniai körülmények, vagy képzetlen a munkaerő. Magas a feketegazdaság aránya, amely felszámolására az év elején életbe lépett az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer, az ekáer. Bevezetésével a jogkövetők pozíciói erősödnek, az áruforgalom átláthatóbbá vált, és a gyakran emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések is kiszűrhetők, a rendszer működésével nyomon követhetővé válik az áruk tényleges útja.

– Magyarország számára kulcskérdés a GMO-mentesség. Nemrég egy olyan döntést hozott az Európai Parlament, amely nem engedi a tagállamoknak, hogy kitiltsák az ilyen összetevőket tartalmazó termékeket a piacukról. Mit jelent számunkra ez a döntés?

– Bízunk benne, hogy tovább tudjuk vinni a genetikailag módosított összetevő mentes törekvéseinket. Célunk, hogy az egész hazai mezőgazdaságot GMO-mentessé tegyük. Mi vagyunk az egyetlen ország, amelynek az alaptörvénye garantálja ezt. Ehhez több intézkedés is szükséges. Elsősorban fontos, hogy a Dél-Amerikából származó fehérjetakarmány-függőségünk csökkenjen. A Földművelésügyi Minisztérium ösztönzi ezek hazai előállítását, jelentős többlettámogatást nyújt a termesztéshez. Részben ennek is köszönhető, hogy a tavalyi negyvenháromezer hektárról mára hetvenháromezer hektárra nőtt a GMO-mentes szója termőterülete hazánkban. Másrészt olyan kísérletek is folynak, amelyek segítik, hogy a szója mellett más fehérjeforrásokat is be tudjunk vonni a takarmányozásba. Harmadrészt már folyamatban van a közigazgatási egyeztetés a GMO-mentes termékek megjelöléséről.

– Nagy vihart kavart az Egészségügyi Világszervezet, tehát a WHO jelentése, amely szerint a vörös és füstölt húsok rákkeltőek. Mennyire veszik komolyan a különböző szervezetek, valamint a fogyasztók az ilyen tanulmányokat?

– Válasszuk kétfelé a kérdést. Lépnie kellett a kormányzatnak a jelentés nyilvánosságra hozatalát követően. Ugyanis, ha ezt valóban komolyan veszik a fogyasztók, az óriási gazdasági károkat okozhat. Ugyanakkor félrevezetőnek tartom a jelentést, mert a jó minőségű vörös húsoknak helye van a magyar családok asztalán. A magyar sertéstartásnak régi hagyományai vannak, képes a kiváló minőségű alapanyag előállítására. Természetesen, mint minden élelmiszer fogyasztása, a húsféléké is mértékkel egészséges. A Magyar Élelmiszerkönyvben a hússal kapcsolatos szabályozás hamarosan változik, egészségesebb irányba mozdítja el a feldolgozott készítményeket. Valóban tisztázza a minőség kérdését, például több terméknél megemeltük a minimális hústartalmat, egyértelműsítjük, egyáltalán mit lehet húsnak nevezni. Emellett több terméknek csökken a víz, a zsír és a sótartalma.

– Többek szerint lobbiérdekek állnak a WHO-jelentés mögött. Elképzelhető?

– Ezzel kapcsolatban nem találgatnék, de nem elképzelhetetlen. Ha a WHO valóban ennyire aggódik az egészségünkért, akkor fontosabb lenne inkább a GMO-alapanyagokkal kapcsolatos vizsgálatok lefolytatása, mivel ezek a készítmények valóban veszélyeztethetik az emberek egészségét.

– A múlt héten méhészek demonstráltak az unióba érkező, sokszor hamis kínai méz ellen. Hogyan tudja segíteni őket a minisztérium?

– Elrendeltük a mézzel kapcsolatos vizsgálatokat, sőt az országos főállatorvos fokozott ellenőrzést kért. Mindent megteszünk a kiváló minőségű hazai méz védelmében.

– A következő években háromszázmilliárd forint érkezik az élelmiszeriparba. Mire kell fordítani ezt az összeget és mekkora az ágazat lemaradása?

– Még 2010-ben stratégiai ágazattá nyilvánította a kormányzat az élelmiszeripart. Idén elkészült a fejlesztési stratégia, ehhez rendelkezésre áll a vidékfejlesztési programból és a gazdasági és innovációs operatív programból összesen háromszázmil­liárd forint. A rendszerváltást követő erőltetett privatizáció és a forráshiány miatt technológiai lemaradásban és jelentős versenyhátrányban van az ágazat. Ez jelentősen megváltozhat, az elmúlt huszonöt évben összesen nem állt rendelkezésre háromszázmilliárd forint. Fontos, hogy a hazai élelmiszeripar még így is a magyar mező- gazdasági alapanyagok hatvan százalékát feldolgozza. Kitűnő adottságokkal rendelkezünk, de fontos a fejlesztés a versenyképesség erősítése, valamint az egészségesebb, jobb minőségű, nagyobb feldolgozottságú termékek előállítása miatt. A fejlesztéseket követően tizenötezer fővel nőhet az ágazatban a foglalkoztatottak száma, közvetetten pedig a mezőgazdaságban is bővülés várható. Az export harminc-negyven százalékkal bővülhet.

– Mi okozhatja a lemaradást?

– Világszerte fejlődik az élelmiszeripar, technológiailag és tudományosan is, ez nélkülözhetetlen, mivel egyre több az éhes száj. Európa legtöbb országában a szektor mindig kapott fejlesztési forrást, a magyar 1990 óta nem. De nem volt hitelképes sem, emellett kölcsön sem nagyon állt rendelkezésre. Természetesen vannak olyan vállalkozások, amelyek fejlesztettek. Ez a háromszázmilliárd forint támogatás azonban elég lesz arra, hogy az ágazat fel tudja venni a versenyt a nyugat-európai versenytársakkal.

– Sok fogyasztó gondolja, hogy az élelmiszeriparban előállított termékek egészségtelenek, például az adalékanyagok miatt. Mi a véleménye erről?

– Nehéz igazságot tenni. Sok minden terjed itthon, mint ahogyan Euró­pában is az adalékanyagokról, a minőségről. Egészséges az az élelmiszer, amelynek ismerjük az eredetét. Mindez a bevásárlókosarakban dől el, tehát elsősorban a fogyasztók tehetnek az egészséges élelmiszerekért, mivel a gyártók olyan termékeket állítanak elő, amelyeket el is tudnak adni. A magyar vásárlók egyre tudatosabbak, egyre többen keresik a hazai termékeket és az egészséges árukat. Az ipar rá lesz arra kényszerítve, hogy jó minőségű, lehetőleg hazai alapanyagból készítsen élelmiszert. A földművelésügyi miniszter 2015-öt a helyi termék évének nyilvánította. Ez a program, és az évek óta támogatott termelői piacok célja, hogy mindenki asztalára egészséges, biztonságos, kiváló hazai élelmiszer kerüljön. A termelői piacon a vásárlónak lehetősége van találkozni a gyártóval, meg tudja kérdezni, hogy milyen alapanyagokból és milyen eljárással készült az élelmiszer. A legfontosabb döntéshozó a kérdésben mindig a vásárló.