Gazdaság

Szigorodnak a biztosítási szabályok

Példaértékű együttműködéssel valósították meg az etikus koncepciót

Minden rendszer csak akkor fenntartható, ha a jó erkölcs, a tisztesség és az etikus magatartás a fundamentumai között szerepel – jelentette ki Windisch László. A jegybank alelnöke szerint az etikus életbiztosítási modell sikeres, minden fogyasztó jól jár vele.

Mérföldkőhöz érkezett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) etikus életbiztosítási koncepciójának megvalósítása - mondta tegnap Windisch László, a jegybank alelnöke, mikor bejelentette az etikus életbiztosítási koncepcióhoz tartozó, a befektetési egységekhez kötött, unit-linked életbiztosításokról szóló ajánlást. Windisch László az ajánlás ismertetése kapcsán kiemelte, hogy az etikus életbiztosítási koncepció középpontjában az átláthatóság, a megfelelő ár–érték arány, a szigorúbb befektetési szabályok és a magasabb szintű ügyfél-tájékoztatás áll. Az ajánlás értelmében 2017. január 1-jétől az ilyen konstrukciók esetében a biztosítóknak kellő gondossággal kell eljárniuk, csak a ténylegesen befektetett összegeket számíthatják fel ügyfeleiknek, a jövő januárban hatályba lépő jogszabály pedig meghatározza a befektetési és visszavásárlási minimumokat. Az ajánlás ezenfelül bevezeti a teljes költségmutató- (TKM) limiteket valamennyi unit-linked biztosításnál, pontosítja az ügyfél-tájékoztatás során elvárt követelményeket, megtiltja továbbá a rejtett költségek felszámolását és a költségek bagatellizálását. Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke úgy vélte, hogy Európában is példaértékű az az együttműködés, ahogyan a biztosítási szakma és az MNB szakértői együtt dolgoztak az etikus életbiztosítási koncepció kialakításakor. Hangsúlyozta, hogy a fogyasztók kiszolgáltatottak a biztosítók erkölcsös vagy erkölcstelen magatartásának, ugyanis az ügyfelek 27 százaléka vizsgálja meg alaposabban vásárlás előtt a biztosítási terméket, és csak 48 százalék érti azt meg. A szövetség által szorgalmazott piaci önszabályozás és az etikus koncepciót megvalósító jogszabályok miatt jó irányba fejlődött a piac.


Fontos a gazdasági és a pénzügyi kultúra oktatása

2 perces interjú: Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke

– Előadásában az uniós felméréseket ismertette, Magyarországon milyen szinten vannak a lakosság pénzügyi ismeretei?

– A közvélemény-kutatások mindegyike eltérő eredményre jut, de általában jellemző, hogy a lakosság nem tájékozott pénzügyekben. Ez különösen a felnőttekre igaz, és ha a szülőknek nincsenek ismereteik, nincs mit továbbadni a gyermekeknek. Számos program indult, sok alapítvány dolgozik azon, hogy az iskoláskorúak pénzügyi ismereteit javítsa, de a folyamat, mire eljutunk a tájékozott lakosság állapotáig, nagyon hosszú.

– Az iskolai tanítás erre a leghatékonyabb módszer?

– Ha a szülő nem adja át a tudást, az iskolának kell. Alapvetően is problémásnak tartom, hogy ha az irodalomórán tanulunk Homérosz eposzai-
ról, akkor miért nem tanuljuk meg, hogy mi az a hozam vagy a kamat. Ilyen irányú minimális képzettség nélkül nem szabad meglepődni, hogy a fogyasztók például olyan hitelkonstrukciókat választanak, amelyeknek nem tudják a paramétereit.

– A Magyar Biztosítók Szövetsége készül külön oktatási programmal?

– A szövetségnek külön programja nincs, hanem egy alapvetően PR-fókuszú oktatási kampányt folytatunk. Emellett a biztosítási tartalom előállításával szakmai segítséget nyújtunk minden olyan kezdeményezésnek, amely ezt célozza. Gondolok itt olyanra, mint a gazdasági és pénzügyi ismeretek oktatásának beépülése a Nemzeti Alaptantervbe.