Szerdán dőlhet el a görögök sorsa

Athén 2010 óta mintegy 236 milliárd euró támogatásban részesült két nagy nemzetközi mentőcsomag révén, részben a többi euróövezeti ország befizetéseiből feltöltött közös kasszából, részben az amerikai székhelyű és dominanciájú Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) nevű uniós pénzügyi alappal - kétszeri meghosszabbítás nyomán - még mindig fennálló szerződése e hónap utolsó napján visszavonhatatlanul lejár. E szerződés alapján elvben még kapniuk kellene a görögöknek 7,2 milliárd eurót, de ennek az a feltétele, hogy az athéni kormány hiteles és fenntartható gazdasági-pénzügyi szerkezeti reformtervet tegyen le az asztalra, konkrét számokkal és teljesítendő határidőkkel. Ez a hitelezők megnyugtatását szolgálná, hogy a görögök képesek lesznek kikecmeregni a gödörből, és idővel törleszteni az irdatlan adósságtömeget.

Ugyancsak június 30-án azonban esedékessé válik egy 1,6 milliárd eurós görög törlesztési kötelezettség is az IMF-fel szemben. Ha tehát a hó végén nincs elfogadott görög reformcsomag és így nem folyósítható a 7,2 milliárd, viszont nincs miből kifizetni az 1,6 milliárdot, akkor Görögország óhatatlanul fizetési késedelembe esik, legalábbis a köztartozásokat illetően, ami még nem feltétlenül jelentené azonnal és automatikusan a magánhitelek törlesztésének ellehetetlenülését is, de mindenképpen pánikot váltana ki a pénzügyi piacokon.

A múlt csütörtökön eredménytelen volt az Eurócsoport egyeztetési kísérlete. A Görögországnak hitelező intézmények szerint a bőkezű nyugdíjrendszerhez ragaszkodó görögök nem álltak elő az elvárt reformtervekkel. E hét hétfőjére rendkívüli euróövezeti csúcsot hívtak össze, és várták, hogy a hét végén a görögök végre mondjanak valamit. 

A labda egészen vasárnap éjjelig a görögök térfelén pattogott, akkor viszont gyors egymásutánban (vasárnap késő este, illetve hétfő hajnalban) rögtön két görög reformterv is megérkezett Brüsszelbe, állítólag nagyon hasonló, de mégsem teljesen azonos tartalommal.     Hétfőn az esti euróövezeti csúcstalálkozó előtt eredetileg délután háromkor kezdődött volna az eurózóna pénzügyminiszteri ülése, de azt előbbre hozták fél egyre. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő viszont már hétfő délelőtt megjelent Brüsszelben, és sorra tárgyalt az uniós vezetőkkel, arról győzködve őket, hogy kormánya immár elment az engedmények határáig, sőt, azon túl is. Ez utóbbiban annyi igazság mindenképpen van, hogy Athénban demonstrációk kezdődtek, tiltakozva a kormány állítólagos túlzott engedékenysége miatt. 

Hogy azonban ez az "engedékenység" immár kielégítő-e a nemzetközi intézmények számára, még nem dőlt el. Hétfőn az euróövezeti pénzügyminiszterek - arra hivatkozva, hogy a szakértőknek még nem volt idejük alaposan áttekinteni a görög elképzeléscsomagot - lényegében semmilyen tanáccsal nem tudtak szolgálni főnökeiknek, így az euróövezeti csúcs sem hozta meg a katarzist a feszültségekkel teli görög drámában. 

Vannak olyan hírek, miszerint a görögök ajánlata immár 90 százalékig kielégítő, és már csak az áfaemelés mértéke vitatott. Az elmúlt napokban kétségkívül változott a brüsszeli retorika, és uniós körökben már nem azt mondják, hogy a görögök javaslatai értékelhetetlenek, hanem azt, hogy nagy késlekedés után most álltak elő először valami érdemi ajánlattal.

Csütörtökön és pénteken nem a 19 tagú euróövezet, hanem a 28 tagú Európai Unió tart állam-, illetve kormányfői értekezletet Brüsszelben, elvben más, súlyos témákról. A 19 euróövezeti vezetőnek azonban a görög ügyben is döntést kell majd hoznia, és e döntés "előhangja" várható a szerda este összeülő az újabb euróövezeti pénzügyminiszteri találkozótól.