Szeptemberben 3,6 százalékkal nőttek az árak

KSH: augusztusban 0,9 százalékkal nőtt az export
Augusztusban az export euróban számított értéke alig 0,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva a júliusi 11,4 százalékos kiugró teljesítményt követően. Az import 6,1 százalékkal nőtt a szintén kétszámjegyű - 10,8 százalékos növekedés után. A külkereskedelmi többlet mindössze 51 millió euró volt, 381 millió euróval kevesebb a tavaly augusztusinál - jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Márciusban és májusban csökkent az export éves összehasonlításban, ettől eltekintve az augusztusi a leggyengébb idei adat. Az év első nyolc hónapjában 5,1 százalékkal nőtt az export és 6,7 százalékkal az import a múlt év azonos időszakához mérve, a külkereskedelmi mérleg többlete 4,633 milliárd euró volt, 699 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál. Az augusztusi export értéke 7,981 milliárd euró volt, az import 7,930 milliárd eurót tett ki. Az export értéke ebben az évben a legalacsonyabb 457 millió euróval kisebb az előző havinál, de csak 73 millióval maradt el a tavaly augusztusitól. Az import 146 millió euróval volt a júliusinál kisebb, de 454 millióval több az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi termékforgalom augusztusi részletes adatait november 5-én teszi közzé második becslése alapján a KSH.

A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 2,4 százalék volt, annyi, mint az augusztusi 2,2 százalékot megelőző négy hónapban. 

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte: az élelmiszerek ára átlagosan 4,6 százalékkal nőtt tavaly szeptemberhez képest, az idén augusztushoz viszonyítva pedig 0,5 százalékkal. Az élelmiszerek súlya számottevő - 25,4 százalék - a lakossági fogyasztásban, így ez jelentősen közrejátszott az emelkedésben. Hozzátette: a dohánytermékek ára a jövedékiadó-emelés miatt nőtt.

Az élelmiszereken belül tavaly szeptemberhez viszonyítva az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - ára 21,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a burgonya 36,5, a friss zöldségek 38,4 százalékkal drágult. A liszt ára 7,8, a tojásé 7,0 százalékkal magasabb volt szeptemberben, ugyanakkor a cukoré 22,7 százalékkal alacsonyabb. A szeszes italok 3,1 százalékkal drágultak.

A háztartási energia 1,5 százalékkal drágult egy év alatt, ezen belül a tűzifa ára 12,1, a palackos gázé 11,2 százalékkal emelkedett.

A ruházati cikkek 0,4 százalékkal kerültek többe, mint tavaly szeptemberben. A tartós fogyasztási cikkek átlagos árszintje gyakorlatilag stagnált, 0,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy éve, ezen belül viszont az új autók ára 5,3 százalékkal emelkedett, a használtaké 8,4 százalékkal csökkent, de mérséklődött a telefonkészülékek, audió és videó berendezések, számító- és fényképezőgépek ára is. 

A szolgáltatások átlagos árszintje 1,8 százalékkal emelkedett tavaly szeptember óta, az augusztusi 1,7 százalék után. Ezen belül viszont a taxi 11,2, a teher fuvaroztatás 6,6 százalékkal, a belföldi üdülés 10,2 százalékkal drágult, míg a külföldi 6,1 százalékkal. A postai tarifák is 4,0 százalékkal emelkedtek. 

Az egyéb cikkek csoportjában 7,1 százalékos volt az átlagos áremelkedés, amit az üzemanyag árak mellett az is táplált, hogy a tankönyvek előző hónapban még 58,7 százalékos éves összevetésű árcsökkenése a bázishatás miatt szeptemberben 2,1 százalékosra fékeződött. 

Augusztushoz viszonyítva szeptemberben az élelmiszereken belül a friss zöldség 7,2, a liszt 3,9, az idényáras élelmiszerek 1,6, a tej 0,8, a baromfihús 0,7, a sertéshús 0,6 százalékkal drágult, miközben a csokoládé, kakaó 1,8 százalékkal olcsóbb lett.

A szezonváltás miatt a ruházkodási cikkek 2,1 százalékkal többe kerültek. A járműüzemanyagokért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni szeptemberben, mint egy hónappal korábban.

A szolgáltatások ára 0,4 százalékkal mérséklődött, ezen belül a nyári főszezon zárását követően az üdülési szolgáltatásoké 4,7 százalékkal.

A fogyasztói árak szeptemberi éves emelkedésének mértéke felülmúlta az elemzői várakozásokat; az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint azonban az idényáras zöldségek, gyümölcsök, illetve az üzemanyagok drágulása húzta az indexet, amelyek nem hatnak a maginflációra, ezért egyelőre nem látszik valós inflációs nyomás a gazdaságban. 

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint az idényáras zöldség, gyümölcs és az üzemanyagok árának jelentős emelkedése miatt a szeptemberi infláció felülmúlta a várakozásokat. A valós inflációs nyomás hiányát tükrözi viszont egyelőre, hogy a maginfláció 1,2 százalékponttal alacsonyabb a fogyasztó árak emelkedésének mértékénél - tette hozzá.

Kifejtette, a bérköltségek és a kereslet növekedése továbbra sem érzékelhető az árakon, viszont az elmúlt hónapokban látott forintgyengülés hatását mutatja a tartós fogyasztási cikkek havi drágulása. Úgy vélte, komolyabb inflációs kockázatot jelenthet a jövőben az észak-európai aszály által okozott terményár-emelkedés, ami gyorsíthatja az élelmiszerek drágulását.

Az év végére az infláció ismét kissé mérséklődhet, így idén átlagosan 2,8 százalékos inflációra számítanak a Takarékban elemzői. A Magyar Nemzeti Bank egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására - fűzte hozzá.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: bár a piac számított az infláció gyorsulására, az mégis a várakozásokat meghaladó mértékű volt, ugyanakkor az ING előrejelzésével megegyezik az adat. Az infláció gyorsulása továbbra is elsősorban kínálati sokkokra vezethető vissza. Az olajárak jelentős emelkedése az üzemanyagok drágulását hozta, miközben a nyers élelmiszerek ára - főként a rossz időjárás miatt - szintén átlag felett nőtt az előző év azonos időszakához képest - közölte. Egyedül a dohányáruk drágulása jelenik meg azonban a maginflációs mutatóban, így nem meglepő módon az továbbra is jóval alacsonyabb, mint a fő mutató.

Kifejtette, a maginfláció minimális emelkedését a szolgáltatások további drágulása is elősegítette. A mérsékelt maginfláció egyben azt is jelenti, hogy az MNB-től továbbra sem várható érdemi változás a monetáris politikában - vélekedett.

Az idei utolsó negyedév inflációs kilátásait az ING Bank vezető elemzője az olajárak világpiaci alakulásától tette függővé, amennyiben további drágulás következik, könnyen lehet, hogy az év végéig már nem lesz 3,5 százalék alatti az inflációs mutató, ha viszont a jelenlegi szint körül stabilizálódna, akkor az év végére 3,3 százalék közelébe mérséklődhetne az infláció. Összességében idén 2,8 százalékos átlagos inflációval kalkulálnak az ING Banknál, míg jövőre 3,3 százalékos lehet az átlagos drágulás mértéke.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy az üzemanyagok és élelmiszerek húzták fel az éves mutatót. Hozzátette, hogy az élelmiszerek ára egyre nagyobb tempóban emelkedik, de a szolgáltatásoknál, ugyan mérsékeltebb, de szintén gyorsuló drágulás látható. A jövedékiadó-emelés pedig a dohánytermékek árának emelkedésén keresztül húzta fel az inflációt.

Mivel a bérek mellett az alapanyagok, az energia ára is emelkedik, így a költségek is növekednek, ezért a maginfláció gyorsulásnak kockázata erősödött. Ráadásul a gyorsuló infláció miatt fokozódik a magasabb inflációs várakozások veszélye - tette hozzá.

Németh Dávid úgy látja, az év hátralévő hónapjaiban továbbra is bőven 3 százalék felett lehet az éves mutató, sőt a következő 6-9 hónapos időtávon átmenetileg akár megközelítheti a 4 százalékot. Németh Dávid szerint idén az éves átlagos infláció elérheti a 3 százalékot, 2019-ben pedig várhatóan meg is haladja.

A CIB Bank elemzőinek kommentárja felidézi, hogy az éves infláció indexe több mint öt és fél éves csúcsot ért el. A harmadik negyedéves átlag 3,5 százalék lett, szemben a 2,0 százalékos első negyedévvel. A szeptemberi érték azonban még mindig a jegybank középtávú inflációs célsávján belül van.

A CIB Bank előrejelzése szerint az év hátralévő része is 3-assal kezdődő inflációs számokat hozhat, de a 2018-as éves átlagos infláció még így is kevéssel 3 százalék alatt alakulhat. 2019-ben már az éves átlag is meghaladhatja a 3 százalékot.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is magasabbnak találta a szeptemberi inflációs adatot az általuk vártnál.

Várakozásuk szerint októberben még magas szinten marad az infláció, majd november-decemberben már - a bázishatás miatt - 3 százalék közelébe lassulhat, de 3 százalék alatti éves indexeknek már aligha van bármi esélye. A következő hónapokban a maginflációs indexben lassú emelkedést vár az Erste elemzői csapata a gyengébb forint, az emelkedő bérek és az erős belső kereslet árfelhajtó hatása miatt. Mivel az idei évi átlagos infláció várhatóan magasabb lesz az előzetesen gondoltnál a jövő évben már további nagyon látványos gyorsulásra nem számítanak, sőt a bázishatás jövőre inkább támogató lehet - közölték. Az Erste szerint éves átlagban így 3,3 százalékos lehet a 2019-es infláció, az idei évre várható 2,9 százalék után.

A belső fogyasztás és a beruházások hajtják az importot, az export növekedése ugyanakkor jelentősen lassult augusztusban, ami csökkentette a külkereskedelmi többletet az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt első becslése szerint augusztusban az export euróban számított értéke alig 0,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a júliusi 11,4 százalékos kiugró teljesítményt követően. Az import 6,1 százalékkal nőtt a szintén kétszámjegyű - 10,8 százalékos - növekedés után. A külkereskedelmi többlet 51 millió euró volt, 381 millió euróval kevesebb a tavaly augusztusinál.

A csökkenő külkereskedelmi többletet a robusztus belső kereslet, különösen a beruházások szárnyalása, a dinamikusan növekvő fogyasztás és készletfeltöltések okozták, mert emiatt az import gyorsabban nőtt, mint az export - fejtette ki Horváth András, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában. 

A szakértő arra számít, hogy az év egészében a külkereskedelmi többlet mintegy 850 millió euróval 7,2 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,078 milliárd euróról. Ez összességében enyhén rontja a GDP növekedését, de kisebb mértékben, mint tavaly, így a GDP növekedési üteme 4,6 százalékra gyorsulhat idén - jelezte.

Az importnövelő hatásokat ellensúlyozhatta a viszonylag kedvező európai konjunktúra, valamint újabb exportkapacitások folyamatos üzembe helyezése, a magasabb olajárak ugyanakkor ronthatják a cserearányokat. A kereskedelmi háborúk fokozódása némi kockázatot jelenthet, de egyelőre közvetlenül nem érintik a magyar gazdaságot - közölte.

A tartósan magas külkereskedelmi többlet miatt a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, 2019 végére pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat - fogalmazott.

Horváth András hozzátette: ezek a folyamatok a forintnak tartós támaszt adnak, így az év végére a forint erősödésére számít a jelenlegi, fundamentumokkal nem alátámasztható szintekről.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint lényegesen elmaradt a várttól az augusztusi külkereskedelmi mérleg többlete. Úgy fogalmazott: az import megugrása összhangban van a fundamentumokkal, mert a gazdasági növekedést jelenleg a fogyasztás és a beruházások hajtják, így inkább az export gyenge teljesítménye állt a csökkenő többlet mögött. 

Mindez összefüggésben lehet az autóipart érintő új környezetvédelmi szabályozással, ami megnehezíthette a hazai járműeladásokat is - mutatott rá. A szakértő szerint ugyanakkor valószínűleg átmeneti hatásról van szó, így az év utolsó negyedévében az export dinamikája várhatóan ismét gyorsul majd.