Széll Kálmán-terv: frissítés kell

– Jegybanki szakértők versenyképességi szempontok alapján javasolnak új Széll Kálmán-tervet. Ezek szerint ráférne a „leporolás” a reformcsomagra?

– A Széll Kálmán-terv alapvetően gazdaságpolitikai tézisek összefoglalója, s négy éve készült el az első alapdokumentum. Természetesen a „frissen tartás”, a változó világgazdasági és belső környezet miatt is indokolt. A Virág Barnabás és Palotai Dániel által szerkesztett Versenyképesség és növekedés című könyvben felsorolt javaslatok túlnyomó többségével egyetértek. Van mit tenni a versenyképesség javítása érdekében!

– Ön is ezt a „két tételt” helyezné fókuszba?

– Négy éve a Széll Kálmán-terv a konvergenciaprogrammal került prezentálásra, a helyzet azóta jelentősen megváltozott: összehasonlíthatatlanul jobb!

– A versenyképességi ranglistán viszont visszaestünk…

– Éppen ezért mondtam, hogy akad még tennivaló. Csakhogy elértük a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés „együttes” állapotát, most arra kell koncentrálni, hogy ez fenn is maradjon.

– Azaz: cél a stabilitás és a nö­ve­kedés?

– Pontosan, de annyi kitétellel, hogy eközben hatalmas erőket szükséges összpontosítani a versenyképesség javítására is.

– Milyen területekre gondol?

– Leginkább a kis- és közepes vállalkozások lehetőségeinek, üzleti környezetének javítására: olyan könnyítő szabályozásokra, amelyek kihozzák ebből a vállalati szegmensből a teljesítményjavulást. Továbbá csökkenteni kell a költségeket az üzleti, de az állami szférában is, ráadásul a közadminisztráció tekintetében fokozni szükséges a hatékonyságot is.

– Összejöhet a nullszaldós költségvetés a versenyképesség javításával? A stabilitás és a növekedés fenntarthatóságával? Nem sok ez egyszerre?

– Pont ellenkezőleg! Ezek egymást feltételező, egymást segítő gazdasági-pénzügyi tényezők. Csakis egyszerre valósulhatnak meg.