Gazdaság

Százötezer forint lesz a minimálbér

Varga Mihály szerint siker, hogy Magyarországon immár huszonkét hónapja tart a fizetések vásárlóértékének emelkedése

A munkáltatói és a munkaadói oldal, valamint a kormány megállapodása értelmében 2015-ben 105 ezer forintra emelkedik a minimálbér, a garantált bérminimum összege pedig 122 ezer forint lesz. Mivel jövőre 1,8 százalékosra tervezte a kabinet az infláció mértékét, és a versenyszférának ajánlott béremelés 3-4 százalék körül alakul, jövőre is nő a reálbérek értéke.

bermegallapodas
Aláírta a jövő évi bérmegállapodást Varga Mihály  és Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke (Fotó: Kövesdi Andrea)

A jövő évi bérmegállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írta alá a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel tegnap. Eszerint 2015-ben 105 ezer forint lesz a minimálbér, a garantált bérminimum összege 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig a 3-4 százalékos szint körül alakul. (Havi bér esetén 2014-ben a minimálbért 101 500 forintra „kalibrálták” be, míg a garantált bérminimum 118 000 forintra lett előirányozva – a szerk.)

A Nemzetgazdasági Minisztérium első számú vezetője a dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a megállapodás további reálbér-növekedést jelent, mivel a jövő évre prognosztizált infláció mértéke 1,8 százalék. Varga Mihály úgy tartja, siker, hogy hazánkban nőttek a legjobban a bruttó minimálbérek 2010 és 2014 között a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD) 34 tagországa közül, ami összességében 38 százalékos növekedést jelent, az elmúlt négy év átlagában pedig összesen tíz százalékkal emelkedtek a reálbérek. „Csak októberben 3,7 százalékkal nőttek a bérek reálértéken, így huszonkét hónapja tart a bérek vásárlóértékének emelkedése” – szögezte le. A miniszter hangsúlyozta: 4,2 millió ember dolgozik az országban, és az elmúlt egy évben közel 160 ezer embernek sikerült elhelyezkednie a versenyszférában, a munkahelyvédelmi lépéseknek köszönhetően több mint 800 ezer pályakezdő, 55 év feletti, képzetlen és gyesről visszatérő ember munkahelyének megőrzéséhez sikerült hozzájárulni. Hozzátette, 22 éve nem volt olyan magas a foglalkoztatottság Magyarországon, mint most.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a munkavállalók képviseletében azt emelte ki, hogy megfelelő megállapodást kötöttek, amelynek tulajdoníthatóan születik majd meg bérajánlás. Ugyanakkor az elmúlt években a gyakorlat mindig felülírta a megállapodásokat, mindig több volt az átlagos bérnövekedés, mint amit az ajánlás tartalmazott. Gaskó megjegyezte, 2015-ben akár öt százalék körül is lehet az átlagos keresetnövekedés. 

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a munkáltatók képviseletében ugyancsak üdvözölte a megállapodás létrejöttét. A szakember nyomatékosította, hogy a jövő évi bérnövekedéssel együtt három év leforgása alatt nyolcszázalékos az átlagos béremelkedés mértéke hazánkban, ami valamivel nagyobb, mint amit a gazdaság „ki tud termelni magából”. Szerinte jövőre sem lesz könnyű a vállalkozások többségének előteremteni a megemelt minimálbér összegét, azonban nagyon fontos, hogy ez hozzájárul a társadalmi jólét növeléséhez, a legkisebb keresettel rendelkezők életszínvonalának emeléséhez.



Hamarosan konzultációk kezdődnek
Rövidesen konzultációt kezdenek a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (VKF) keretei között a munka törvénykönyve eddigi tapasztalatairól, a szociális partnerek módosítási javaslatairól, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagymértékű fizikai, pszichikai terhelést okozó körülmények között dolgozók helyzetének javításáról.


Legfontosabb Fogalmak

Minimálbér – A minimálbér a kormány által rendeletben meghatározott kötelező legkisebb munkabér, amely minden munkáltatóra és munkavállalóra irányadó.

Garantált bérminimum – A garantált bérminimumnak három feltétele van: legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakör, a munkavállaló rendelkezzen legalább középfokú iskolai végzettséggel, illetőleg középfokú szakképzettséggel, és a munkavállaló végzettsége, szakképzettsége szakirányú legyen.


Segítene, ha erősebb lenne a társadalmi kontroll
Szakszervezeti együttműködés szükséges

5 perces interjú: Bubenkó Csaba a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke

– Hogyan értékeli a bérmeg­álla­podást?

– A szakszervezetek olyan helyzetben vannak, hogy csak ilyen, néhány százalékos béremelést tudnak elfogadni. Mi a kereskedelmi ágazatban minimum ötszázalékos béremelést szeretnénk, mert az itt dolgozók 2013-ban nagyjából nyolcezer forinttal kerestek kevesebbet az átlagbérnél. Ezt viszont nem a kormány hibájának tartom.

– Miért alakulhatott így a helyzet?

– Egyrészt nem elég erős a szakszervezetek közötti együttműködés. A vezetőik kettős beszédet folytatnak: mást mondanak és ígérnek a munkavállalóknak és mást a munkáltatóknak. Következetesebb szakszervezeti munkára, kölcsönös számonkérésre és erősebb társadalmi kontrollra, valamint paradigmaváltásra volna szükség.

– Mit vár a további egyezte­tésektől?

– Alapvetően jó dolognak tartom a párbeszédet, de véleményem szerint nem feltétlenül a kormány feladata küzdeni a szóban forgó témákban. A bérekkel és a munkakörülményekkel kapcsolatos harcokat a munkavállalóknak, illetve a szakszervezeteknek kellene megvívniuk a multikkal. Az ő bőrükre megy ugyanis a játék, amikor a nem megfelelő munkafeltételek miatt károsodik a fizikai és pszichikai egészségük.
(SO)