Számos változás lép életbe januárban az adórendszerben

Jelentősen átalakul a nem pénzben adott juttatások adózása. A munkáltató béren kívüli juttatásokat (például Erzsébet-utalvány, helyi bérlet) ötszázezer forint helyett csak évi kétszázezer forintig adhat a jelenlegi 35,7 százalékos közteher mellett, az efeletti rész terhelése 51,17 százalék lesz. Ugyanakkor a SZÉP-kártya esetében a kétszázezer forintos keretösszeg felett is megmarad az alacsonyabb adóterhelés évi 450 ezer forintig – tudósít az MTI.

A 2014. december 31. után kötendő házasságoknál a párok együttesen havi 31 250 forinttal csökkenthetik adóalapjukat – elegendő az egyik félnek első házasnak lenni –, ami havi ötezer forint adómegtakarítást jelent számukra. Az első házasok adóalap-kedvezményét a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapig, de legfeljebb a gyermekek után járó családi adóalap-kedvezményre való jogosultság hónapjáig lehet érvényesíteni.

A két eltartottat nevelő családoknál a családi kedvezmény mértéke 2016-tól 2019-ig a kétszeresére emelkedik. Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény havi összege tehát jövőre még 62 500 forint lesz, 2016-tól azonban évente 15 625 forinttal – ez havi 2500 forint adómegtakarítás – nő, így 2016-ban gyermekenként havonta már 78 125 forint adóalap-kedvezményt lehet érvényesíteni.

Az iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott diákoknak a munkáltató ugyanolyan adózási feltételek mellett biztosíthat juttatásokat, mint a munkavállalóinak, így részükre béren kívüli juttatásokat is adhat.
A jövő évtől a lakás akadálymentesítéséhez is adómentesen adhat a munkáltató támogatást, továbbá nem kell kamatjövedelemből származó jövedelmet megállapítani, ha ilyen célból nyújt hitelt a munkavállalónak.
Módosultak az adóelőleg-nyilatkozatokra vonatkozó szabályok is, a tartós megbízási szerződésben álló személyek nemcsak az adóbevallásban, hanem év közben is érvényesíthetik majd az szja-t vagy az adóalapot csökkentő kedvezményeket, illetve a családijárulék-kedvezményt.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege a jelenlegi 6810 forintról 6930 forintra nő, napi összege pedig 231 forintra.

A külföldi jog hatálya alatt kötött munkaszerződések alapján végzett munka esetében alapbér helyett a munkaszerződésben meghatározott díj minősül majd járulékalapnak.

A harmadik országbeli magánszemélyek két évet meg nem haladó magyarországi munkavégzése továbbra is mentes marad mind az egyéni járulékok, mind a szociális hozzájárulási adó alól.

Nőnek a nyugdíjak
Januártól 1,8 százalékkal emelkedik a nyugdíjak, illetve egyes járadékok összege a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint. Ennek megfelelően szintén 1,8 százalékkal nő az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a baleseti járadék és a fogyatékossági támogatás. Ha egy embernek egyidejűleg több ellátást folyósítanak, azokat külön-külön kell emelni. A rokkantsági járadék havi összege 33 930 forint lesz.

Kevesebb levonás
Tavaly a tagok vagyonának átlagosan kevesebb mint egy százalékát tették ki az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a tagdíjbefizetéseket terhelő működési és likviditási célú levonások, valamint a vagyon- és letétkezelési költségek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összegzéséből. Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor egészére számított teljes díjterhelés mértéke 14 év alatt 1,97 százalékról 0,85 százalékra csökkent. Tavaly az egyes pénztárak értékei 0,16 százalék és 1,63 százalék között szóródtak.