Gazdaság

Sütik az első tritikálékenyeret

Eddig takarmányozásban használták a növényt

A tritikálé egyesíti a búza és a rozs tulajdonságait. Eddig a takarmányozásban támaszkodtak erre a növényre, ám egy fiatal magyar kutató szerint az emberi táplálkozásban is nagy jövő várhat a tritikáléra.

A klímaváltozás, a romló talajminőség és a korlátozott nagyságú termőterületek okozta kihívások új, ellenállóbb gabonák létrehozására ösztönzik a növénynemesítőket. Így jött létre a tritikálé – neve a búza (triticum) és a rozs (secale) latin nevének kombinációjából ered –, ami a többi gabonához viszonyítva gazdaságosabban termeszthető. A búzától örökölt magas terméspotenciálnak és a rozsból származó ellenállóképességnek köszönhetően a tritikálé gyengébb talajminőségű területeken, szélsőséges időjárási körülmények között is magas terméshozammal termeszthető. Felhasználása eddig a takarmányozásra korlátozódott, illetve mint megújuló energiaforrásnak van szerepe.

Langó Bernadett, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. fiatal kutatója szerint az emberi táplálkozásban is nagy jövő vár a tritikáléra. Ehhez azonban pontosan ismerni kell a növény beltartalmi összetételét és táplálkozás-élettani tulajdonságait. Langó Bernadett, aki tudományos munkájával elnyerte a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategóriájának első helyezését, azt mondta: meg kell határozni a minőségi elvárásokat, és nem maradhat el a minőségi jellemzők összetett vizsgálata és értelmezése sem. Több tudományterületet (agrár-, kémia- és élelmiszertudomány) lefedve vizsgált egy 11 genotípust tartalmazó mintacsoportot. Úgy véli: a kutatás eredményei elősegíthetik a tritikálé minőségi kritériumrendszerének kialakítását, és ezzel az élelmiszer célú alkalmazásra vonatkozó szabályok megalkotását. Az eredmények révén javulhat a minőség a nemesítésben, így a jövőben új, a táplálkozás szempontjából még előnyösebb jellemzőkkel bíró fajták hozhatók létre, amelyek segíthetnek megőrizni a magyar fajták dominanciáját a vetőmag piacon.

A fiatal kutató eredményei révén a szegedi tritikáléfajták élelmiszeripari hasznosítása a környéken már megindult. Egyébként az első tritikáléfajtákat Magyarország adta a világnak az 1960-as években. Tritikálét már több mint négymillió hektáron termesztenek világszerte, Magyarországon 125 ezer hektáron, így a világ első tíz legnagyobb tritikálétermelő országának az egyike a miénk.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom