Gazdaság

Stabil a magyar fizetőeszköz ereje

A forint egyre kevésbé reagál érzékenyen a külső hatásokra – a nemzetközi félelmek csak áttételesen érinthetik gazdaságunkat

Alaposan megdöbbentette az elmúlt időszakban a nyugat-európai elemzőket, hogy a forint megerősödött, mi több, az izmosodás tartósnak bizonyul. A nemzetközi környezet kihívásai ellenére a magyar gazdaság stabil hátteret ad a nemzeti valuta értékállóságának megőrzéséhez vagy akár további javításához is.

9of2
Balatoni András, Pálffy Gergely (Fotók: Csudai Sándor)

Szembesülniük kell a londoni, frankfurti elemzőknek azzal, hogy a forint az utóbbi időben kiemelten jól teljesít a feltörekvő piacokon, amelyet stabilan megalapoz a magyar gazdaság teljesítménye – jelentette ki kérdésünkre Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője. Rámutatott: az ország külső egyensúlya több mint megfelelő, a finanszírozási képessége eléri a bruttó hazai termék (GDP) tíz százalékát. További kedvező körülmény még az energiapiacon kialakult helyzet, kiemelten a nemzetközi olajárak tartós alacsony szintje. Ugyanakkor a nagy nemzetközi várakozások és félelmek csak közvetetten hathatnak a magyar gazdaságra: a kínai termelés lassulása nálunk csak áttételesen és csekély mértékben jelentkezhet. Hasonlóan nem érinti közvetlenül és érdemben a Volkswagen-ügy sem a honi gazdaság teljesítményét, a problémás motor-szériából egyetlen darabot sem gyártottak Győrben.

Ugyancsak stabilnak ítéli meg a magyar nemzeti valuta helyzetét Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint a 310 forint körüli euróárat lassan „ideje lesz megszokni”. Erre utalnak az úgynevezett „forintos eszközök” is: az állampapírpiacon régiós szinten is jól alakulnak a magyar hozamok, s várhatóan ez a tendencia folytatódik. Azaz egyre olcsóbb lesz a magyar gazdaság számára a forrásbevonás, miközben a hazai fizetőeszköz mind kevésbé érzékeny a külső hatásokra. A nemzeti valuta sérülékenységének mérséklése érdekében tett intézkedések még nem érték el a célt, de már sokat segítettek a kilátások javításában. Így például az ottani kamatemelés sem zavarná meg annyira a hazai monetáris állapotokat, mint korábban vártuk.
9o
A hazai kamatkilátások alakulásáról szólva, a lapunk által megkérdezett mindkét elemző úgy látja, hogy a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi 1,35 százalékos alapkamat-szintje csak az infláció alakulásának függvényében változhat érdemben. Anélkül a mindenki számára meglepetést okozó szeptemberi mínusz 0,4 százalékos inflációs érték után akár 2017 első feléig változatlan maradhat a jegybanki ráta szintje.

Az unortodox, illetve az innovatív célok irányába mutató monetáris politika részéről a szakemberek újabb lépéseket várnak, amelyekkel az MNB a hosszabb távú állampapír-piaci hozamokat is megkísérelheti mérsékelni. Szem előtt tartva az önfinanszírozási programot is, amelynek hatására 2014 áprilisa óta 1600 milliárd forinttal nőtt a kereskedelmi bankok állampapír-állománya.


Nem várják az alapkamat változtatását

A Reuters által megkérdezett elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa nem változtat az alapkamaton holnapi ülésén a jegybanki célnál alacsonyabb infláció miatt. Nemzetközi szakértők úgy látják, az alapkamat már a harmadik egymást követő hónapban marad rekord alacsony, 1,35 százalékos szinten. A megkérdezettek úgy vélik, a jegybanki alapkamat nem változik a jövő év végéig, 2017 végére pedig két százalékra nő. Egyes szakértők ugyanakkor nem zárták ki egy jövő évi kamatcsökkentés lehetőségét sem, erre azonban csak abban az esetben kerülhet sor, ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed eláll a kamatemeléstől.