Sokfelé keresett a magyar termék

Részben feloldotta tegnap a belorusz állatorvosi és élelmiszer-biztonsági felügyelet az élő szarvasmarha beviteli tilalmát Fehéroroszországba – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM). A belorusz hatóságok a kérődző állatokat érintő kéknyelv betegség miatt korábban elrendelt beviteli tilalmon enyhítettek, így február 3-tól Csongrád, Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Tolna megye területének kivételével Magyarországról újra indulhatnak az élőszarvasmarha-szállítások.

Az elmúlt időszakban több, elsősorban keleti piacokra szánt, feldolgozott húskészítmény exportját engedélyezték a célországok. A hazai termékek világszerte keresettek, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy a magyar marhahús exportja hamarosan megindulhat Hongkongba, miután a helyi élelmiszer-biztonsági hatóság elfogadta a kiszállításhoz szükséges szakmai információkat és állat-egészségügyi garanciákat. Hazánk tavaly májusban nyerte el az Állat-egészségügyi Világszervezet által elismert legmagasabb szintű, úgynevezett elhanyagolható kockázatú járványügyi besorolást a szarvasmarhák fertőző szivacsos agyvelőbántalom (BSE) betegsége esetében. Az új állat-egészségügyi státus főként az élő szarvasmarha és a marhahús harmadik országokba irányuló kivitelénél jár jelentős előnyökkel. Ennek megfelelően a magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság több harmadik országba is kezdeményezte a marhahús és marhahústermékek exportjának megindítását. Hongkongnak a közép-európai térségben messze a legjelentősebb partnere Magyarország, amely a hongkongiak kereskedelmi, logisztikai csomópontja.

Nemcsak a hazai marhahúskészítmények, de a sertésből előállított termékek is biztonságosak, emellett keresettek is a világpiacon. Az unió tagállamainak egyhangú döntése nyomán nemrég Aujeszky-betegség- mentes területnek nyilvánították Magyarországot. Ennek köszönhetően a hazai sertéstartók egyszerűbb feltételekkel exportálhatnak, a Magyarországra érkező sertésszállítmányoknak viszont a betegségtől mentes státus védelmében szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük.

A keleti nyitás stratégia részeként még 2012-ben indult meg a szarvasmarhaexport Azerbajdzsánba. A Napi Gazdaság legfrissebb adatai szerint mára a kivitel mértéke meghaladja a 12,7 millió eurót. Az azeri fél tízmillió eurós alapot különített el tízezer állat megvásárlására. Az első évben mindössze száz vágóbikát exportáltak a magyar cégek, de az évek során az összes élő marha kivitele elérte a 6280-at.

Nemrég beszámoltunk arról is, hogy Magyarország lehet az első állam, amelynek megengedné Oroszország a sertéshúsbevitelt. Az orosz állat-egészségügyi hatóság olyan magyar cégeket vizsgált, amelyek korábban is szállítottak sertés- és baromfitermékeket az orosz piacokra. Szabálytalanságot nem talált a hivatal. Az importtilalom bevezetése előtt sem exportálhattak bizonyos magyar vállalatok sertéshúst Oroszországba, akkor a sertéspestis vélt európai terjedésére hivatkozott Moszkva. Az érintett cégek azóta új felvásárlókat találtak többek közt Nyugat-Európában. Az Európai Unió továbbra is hazánk legnagyobb exportpiaca, amelyet a keleti nyitás stratégia nem befolyásol.