Sokba kerülne az összeomlás

Az ellenőrzés visszaállítása gondot okozna a szállításban és az ingázásban (Fotó: MH)

Az Európai Bizottság elemzése alapján jelentős gazdasági kárral járna a határellenőrzés visszaállítása a schengeni övezetben. Az unió belső hatá­rait 1,7 millió vendégmunkás lépi át naponta, és nagy költsége lenne annak, ha ezeknek az embereknek várakozniuk kellene a határokon. Ha tartóssá válik – a migrációs hullámra történő hivatkozással – az ellenőrzés az euró­pai uniós államok végpontjainál, az a szakértők szerint veszélybe sodorja az unió egységes piacát és a munkaerő szabad áramlását. Ez végül a közös valuta megszűnéséhez is elvezethet – derül ki az uniós felmérésből.

Az Európai Bizottság adatai szerint éves szinten nagyjából hárommilliárd eurós kiesést jelentene az unió gazdaságának, ha minden ország ellenőrizné határait, azaz megszűnne a schengeni rendszer. Egyedül a Svédországot Dániával összekötő Öresund híd lezárása mintegy évi háromszázmillió euró kiesést okozna – mutat rá az összefoglaló.

Mint megírtuk, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a The Daily Telegraph című tekintélyes brit konzervatív napilapnak úgy nyilatkozott, hogy a belső uniós határellenőrzést megszüntető schengeni rendszer összeomlása rendkívüli károkat okozna az Európai Uniónak. Brüsszelnek mindenáron meg kell őriznie a schengeni zónát annak érdekében, hogy elejét lehessen venni Európa „végzetes gazdasági hanyatlásának” a többi erőközponttal folytatott globális versenyben. „Az Egyesült Államok nagyon erős, Kína terjeszkedő gazdaságpolitikát folytat, az arab államok erősödnek, mi, európaiak pedig mélyen belesüppedtünk saját problémáinkba” – figyelmeztetett Szijjártó Péter.

Az Erste Banknak ebben a témában készült elemzése szerint főleg az exportorientált országok a nyitott Euró­pai Unió nyertesei – például Magyarország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia –, amelyek a schengeni rendszernek köszönhetően akadálytalanul tudnak kereskedni Nyugat-Európával. A bank elemzői szerint ha tényleg veszélybe kerülne a mostani rendszer, és visszaállítanák a határellenőrzést, akkor az először abban nyilvánulna meg, hogy megnövekedne a szállítmányozás időtartama, ami negatív hatással lenne az olyan iparágakra, amelyeknél fontos az időben történő szállítás, mint például az autóipar. Emellett azok az országok járhatnának rosszul, amelyek nagyban építenek a turizmusra, mint például Horvátország. A szakértők szerint egyes országokon belül a határ menti régiók is vesztesei lennének egy esetleges új rendszernek, hiszen nehezebbé válna a napi ingázás az országok között a munkavállalók számára.

Magyarországgal kapcsolatban az Erste Bank elemzése hangsúlyozza, hogy a gazdaság nagyon erősen függ az ipari termeléstől, amelyben az autó­ipar dominál, ezen belül is az európai autógyárak. Ezért ha a határellenőrzéseket visszaállítanák, akkor az késedelmet okozhatna a szállítmányozásban, ami a magyar GDP-növekedésre is nyomást helyezne.

Emellett a nyugati határ mellett sokan ingáznak napi szinten Magyarország és Ausztria között, számukra is megnehezítené a munkavégzést, ha újból át kellene esniük határellenőrzéseken.

Horvátországról az Erste elemzése megállapítja, hogy ugyan nem tagja a schengeni övezetnek, azonban ha szigorítanának a határellenőrzésen, az negatív hatással lehetne a gazdaságra elsősorban a turizmuson keresztül. A cseh gazdaságról az összefoglaló kiemeli, hogy kicsi és nyitott országként jelentősen ráutalt a nemzetközi kereskedelemre, az export és az import is jelentős szerepet játszik a növekedésben. Ráadásul Csehország 2007-es csatlakozása óta a schengeni övezetbe tartozó államokkal bonyolított kereskedelem részaránya 66,7 százalékról 76,7 százalékra emelkedett. Lengyelország a régióban viszonylag zárt gazdaságnak számít, de így is a lengyel export majdnem nyolcvan százaléka az Európai Unióba irányul, miközben az import hetven százaléka érkezik a közösség tagállamaiból.

A fő kereskedelmi partnerek mind a schengeni övezet országai (Németország, Csehország, Franciaország és Olaszország), ezért a lengyelek számára is kulcsfontosságú a jelenlegi határok fenntartása nemcsak a kereskedelem sebessége, hanem költségei miatt is.

Szlovákia és Szlovénia esetében azért lenne még rosszabb a határellenőrzések visszaállítása, mert ők már az eurózónának is tagjai, ami miatt még erősebben beágyazott a gazdaságuk, még jelentősebb a nyugat-európai kereskedelem részaránya.