Sokan drágállják a fémzárolt gabonát

A gazdák meglehetősen spórolnak, sajnos a minőség rovására. A visszavetett búzából lényegesen, 15-25 százalékkal többet kell használni, mint a fémzárolt, minőségi vetőmagból – közölte tegnap Szilágyi László, a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Rámutatott, a hatósági zárral ellátott zsákokban kapható vetőmag megfelel a szigorú európai és hazai minőségi előírásoknak, garantált a csírázóképessége, fajtatiszta, csávázott és fokozottan ellenálló a betegségekkel szemben. Ismertetése szerint tavaly a teljes őszibúza-vetésterület mindössze húsz százalékán vetettek fémzárolt vetőmagot, ami az elmúlt két évtized legrosszabb aránya, miközben a nyugat-európai átlag ötven százalék fölött van.

Az ügyvezető igazgató rámutatott, hogy egy hektár bevetése fémzárolt vetőmaggal alig húszezer forintos költséggel jár, ez mindössze tíz százaléka a búza termelési költségének, mégis sokan éppen a vetőmagon spórolnak.

Az az általános tapasztalat, hogy ha adott évben magas áron lehet eladni a búzát, akkor a gazdák értékesítik, és fémzárolt magot vesznek a következő vetéshez. Az idei évi aratás a többszöri csapadék következtében megkésett, a megázott búzákból félretett saját vetőmagot visszavetni igen kockázatos – figyelmeztet a közlemény.

Szakértők azt mondják mivel az Európai Unióba történő belépéskor megszűnt a negyvenszázalékos vetőmag-felújításhoz kötött támogatási előírás, a fémzárolt vetőmag vásárlása és használata a csatlakozás utáni vetéseknél mindössze harminc százalékot ér el.

Magyarországon csávázás nélkül nem szabad gabonát vetni, a csávázatlan vetőmagot használó termesztő a felelőtlen termesztéstechnológiával nagymértékben kockáztatja termése mennyiségét, minőségét, veszélyeztetve ezzel a termés eladhatóságát.

A Vetőmag Terméktanács adatai szerint is mind gyakoribb, hogy a gazdálkodók egymás között cserélgetik a vetőmagot, illetve hogy a feketepiacról származó árut használnak fel. A hamisítás eddig inkább a hibrid kukorica és a napraforgó piacán volt jellemző, amikor vetőmagnak látszó, de sokszor ki sem csírázó árut próbáltak meg valódi szaporítóanyagnak feltüntetni.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége támogatja a magyar növénynemesítést, a minőségi vetőmag előállítását és felhasználását. Ennek elősegítéséről és a helyzet rendezéséről többször egyeztettek az egyértelmű jogalkalmazási gyakorlat kialakítása érdekében. Az érvényben lévő jogszabály alapján viszont fontos hangsúlyozni: a mezőgazdasági termelő a jogosult engedélye nélkül saját gazdaságában szaporítás céljából hasznosíthatja a betakarításból származó terményét.