Gazdaság
Sok önkormányzat vezet be új adókat
A Földművelésügyi Minisztérium és az agrárkamara megtiltaná, hogy a szántók után is pluszpénzt szedjenek a települések
Heves vitát váltott ki az adótörvénynek az a módosítása, amely lehetővé teszi a településeknek, hogy olyan jogcímek alapján is adót vessenek ki, amelyekre nincs központi adózási szabályozás. Először sokan a termőföld megadóztatására gondoltak, pedig még számos egyéb jogcímen szedhetnek pluszpénzt az önkormányzatok. Az eljárással kapcsolatban az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni, az ott nem szabályozott, a települési adót érintő eljárási kérdésekben pedig az önkormányzat alkothat rendeletet.
Csongrád megyében két település is élt a lehetőséggel. Január 1-jétől Zsombó községben például a magas építmények után szednek adót, a húsz méternél magasabb építmények esetén évente 1,25 millió forintot.
Mindszenten föld- és járműadó bevezetéséről döntött a helyi képviselő-testület. A helyi képviselő-testület az adótörvény elfogadását követően döntött arról, hogy a gazdák 150 aranykoronáig mentesülnek a földadó alól, míg fölötte aranykoronánként 150 forintot kell fizetniük. Éves adózásról van szó, aki január 1-jén tulajdonos, annak kell fizetnie, két részletben is lehet, március 15-ig az elsőt, míg szeptember 15-ig a másodikat. Mindszenten gépjárműadót is bevezetnek, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre és annak pótkocsijára. Mértéke kétszáz forint kilowattonként, pótkocsik esetében az adó alapja minden megkezdett száz kilogramm után kétszáz forint évente. Az önkormányzatok többsége már korábban is széles körben dönthetett a helyi adókról. A struktúra a legtöbb településen a vagyoni típusú adókra (építmény-, telekadó), a helyi iparűzési adóra, valamint a kommunális adóra épül.
A törvény szerint a települési adó lehet bármilyen teher, ha annak működését a törvény nem tiltja, illetve nem terhelhetnek olyan adótárgyakat, amelyekre a törvényben meghatározott közteher vonatkozik. Az önkormányzatok által bevezetett új adókról minden esetben a helyi képviselő-testület dönt.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban országszerte felmérte az önkormányzatok földadóval kapcsolatos elképzeléseit. A visszajelzések alapján mintegy félszáz település tervezi a földadó kivetését. Az érintett önkormányzatok nem egységes elvek mentén állapítanák meg a földadót, a legtöbb esetben hektáronként vagy aranykoronánként határoznák meg annak mértékét. A kamara szerint a termőföld megadóztatása több szempontból is aggályos, az adót a földtulajdonosok előbb-utóbb továbbháríthatják a földhasználókra, így fennállhat az az eset, hogy közvetlenül az iparűzési, közvetve pedig a termőföldadót is meg kell fizetniük. További problémát jelent, hogy a földadó sok pénzt von ki a mezőgazdaságból.
Törvénymódosítást javasol a tárca
A Földművelésügyi Minisztérium korábbi tájékoztatása szerint módosítást javasol, és olyan jogszabályt készít elő, amely megtiltaná az önkormányzatoknak a termőföld-tulajdonosok megadóztatását, mivel az – a minisztérium álláspontja szerint – a szegényebb településeken élőket sújtaná a leginkább.
A mezőgazdasági járművek után is kell fizetni
Igazságos közteherviselés Mindszenten
2 perces interjú: Zsótér Károly, Mindszent polgármestere
– Mi az oka a települési adók bevezetésének?
– Mindszent speciális helyzetben van, hagyományosan agrártelepülés vagyunk. A rendszerváltás előtt a termelőszövetkezet biztosította a megélhetésünket. A kilencvenes években a termőföldek öt-hat nagyon jó szakember birtokába kerültek. A településünk adóbevételei alacsonyak, korábban nem épült ki a feldolgozóipar. A sok földdel rendelkezőket kell bevonnunk a közteherviselésbe, mivel sem a munkanélküliektől, sem a közmunkásoktól, sem a minimálbéresektől nem kívánunk újabb adót beszedni.
– Milyen jogcímeken szed be a város pluszadókat?
– Azoktól kérünk, akiknek van miből fizetniük. A termőföldre öt hektár felett kell fizetni évente 3500 forintot hektáronként. A munkaeszközöket is megadóztatjuk, mivel a mezőgazdasági vontatók is terhelik és használják az utakat, viszont ezekre a járművekre nincs gépjárműadó. Ennek mértéke ötven lóerő, azaz harminc kilowatt felett kilowattonként kétszáz forint éves egyszeri tétel. A 6,5 tonnánál nehezebb pótkocsik után is adót kell fizetni.
– Mit szóltak a pluszköltségekhez az érintettek?
– A mezőgazdasági vállalkozók elismerték, hogy az igazságos közteherviselés miatt szükséges a lépés. Annyit kértek, hogy az összeg felhasználására javaslatot tehessenek a képviselő-testületnek.
– Mire fordítják a bevételt?
– Az adókból legalább hétmillió forint bevételre számítunk. A kormányzati segítségnek köszönhetően a város működése, költségvetése stabil, amelyet a jövőben is fent kell tartanunk. A befolyó összeget közösségi célokra kívánjuk fordítani, hogy a lakók kényelmesebben érezzék magukat, életszínvonaluk magasabb legyen. Útjaink felújítására, valamint többek között mezőőrök megbízására is fordítható a települési adóból befolyó összeg.