Skócia lehet az új alternatíva

– A szavazás óta eltelt időszak vegyes tapasztalatai alapján most hogyan látja a Brexit tőkepiacokra gyakorolt hatását?

– A kezdeti pánikból a tőzsdék szépen visszapattantak, de várhatók még további kedvezőtlen hatások. A bizonytalanság közép-hosszú távon instabilitást okoz, amelyet erősíthet a további kedvezőtlen fejleményektől való félelem. Ilyen például az olasz bankokkal kapcsolatos találgatás a rossz hitelállományuk miatt, illetve Kína, ha gazdasági recesszióra utaló adatokat tesz közzé. A fejlődő piacokra különben is rossz hatással van a Brexit, különösen azokra, amelyek az angol gazdasággal szoros kapcsolatban állnak, mint India és Ciprus. Sőt, az angol bankok ázsiai, de amerikai és európai ügyfeleket is veszíthetnek, ha a bizonytalanság elhúzódik. Erre a lehetőségre több ország pénzügyi ágazata felfigyelt, így Skócia is, amely kis földrajzi távolságból kínál alternatívát az Angliából távozó tőke számára.

– Milyen kedvezőtlen pénzügyi hatásokkal számolhatunk még?

– Az unió iránti általános bizalmat tovább csökkenti, ha a körvonalazódó olasz bankválságra nem sikerül EU-konform megoldást találni. Ilyen piaci környezetben a befektetők kerülik a kockázatot, bizalmukat csak a jegybanki beavatkozások, így további kamatcsökkentés és kötvényvásárlás iránti várakozás tartja fenn. Ugyanakkor a Brexit gyengíti a font árfolyamát, s ez rossz hatással van az euróra, miközben a dollár paritásig erősödhet az euróval szemben. Nő a svájci frank és a japán jen árfolyama is, ugyanis mindkettő menekülő valuta. Más kérdés, hogy a jen erősödése később jelentős terhet róhat a japán gazdaságra.

– Hogyan változhat a részvény-piac?

– A folyamat általánosságban a részvényárak csökkenésével jár. Ilyenkor megszokott, hogy az arany és az ezüst árfolyama nő, hiszen ezek az értékpiaci befektetések alternatívái. Különösen kitettek a Brexit irányába az autóipar részvényei, hiszen az Egyesült Királyság az EU második legnagyobb autóipari felvevője. A pénzügyi ágazatban is növekedtek a kockázatok. Ezt érzékelve Soros György is jelentős pozíciókat nyitott a Deutsche Bank részvényeinek árfolyama ellen. Stratégiáját alátámasztja, hogy a pénzintézet ellen számos bizonytalan kimenetelű per van folyamatban.

– Soros keresett a pánikon?

– Soros György nem nyitott közvetlen pozíciókat a brit gazdaság ellen. Ugyanakkor az említett Deutsche Bank ügylete a Brexit közvetett hatásain nyugszik. Persze a jövőben sor kerülhet még a brit pénzügyi eszközök elleni spekulációra is, de nemcsak Soros György, hanem más nagybefektetők és fedezeti alapok részéről.

– Hogyan hathat mindez a magyar piacokra?

– Az ingatlanpiac szempontjából a Brexit az Egyesült Királyságban igazi földcsuszamlásnak számított, de az ingatlanpiac természetéből és szegmentált jellegéből adódóan ezek a hatások nem gyűrűznek át a magyar piacra, így a magas árak nálunk fennmaradhatnak. Mivel a feljövő piacokra is kedvezőtlen hatást gyakorolt, a részvényárak Magyarországon is csökkentek. E visszaesés azonban nem volt számottevő, mert a magyar kitettség alacsony a brit gazdaság irányába. A Mol kivételt jelent, hiszen 2013-ban vásárolt északi-tengeri olajmezői az Egyesült Királyság területén találhatók. A forintra mint feljövő piaci devizára hosszabb távon is kedvezőtlen hatással lehet a Brexit, az euró árfolyamának csökkenése pedig az európai exportra termelő magyar vállalkozások profitját kurtíthatja meg. Az USA exportőr cégeinek számára komoly profitnövekedést hozhat a dollár további erősödése. Nehéz tehát megmondani, hogy a Brexit hosszú távon milyen folyamatokat indít el a piacokon. A Bloomberg információi alapján Soros György már egy új gazdasági válságot körvonalazott. Egy dolog vitathatatlan: minél tovább tart a bizonytalanság, a hatás annál erősebben jelentkezik.