Sikeres a növekedési hitelprogram

Az új NHP+ konstrukció keretében az MNB jegybankképes fedezetek mellett likviditást nyújt a hitelintézeteknek. Így azok a kkv-k is kaphatnak a legfeljebb két és fél százalékos kamatozású hitelből, amelyek eddig nem. Az NHP+ esetén ugyanis a bankok hitelezési veszteségét ötven százalékban átvállalja az MNB, csökkentve ezzel a bank által felszámított kamatszintet. Ez azonban nem általános garancia: csak az így kihelyezett hitelportfólió 2,5 százalékának erejéig, legfeljebb öt évre szól a kockázatvállalás.

Az általában javuló makrokörnyezetnek köszönhetően mindkét csoport átlagos beruházása nőtt 2013-ban, az NHP-ban részt vevőké azonban mintegy 16,5 millió forinttal többel. Ez az extra növekedés azonban még továbbra is pontatlanul közelítheti az NHP hatását. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy a beruházási szintkülönbség mellett a szelekciónak lehet egy további eleme is: a legnagyobb valószínűséggel azok a kis- és közepes vállalatok (kkv-k) törekedhettek az NHP nyújtotta kedvező lehetőségek igénybevételére, amelyek a programtól függetlenül is növelni tervezték beruházásukat 2013-ban, bármilyen egyéni okból kifolyólag. Ezért a fenti módszerrel kapott eredményeket tovább lehet korrigálni a tanulmány szerint egy olyan tényezővel, amelyet a program előtti évek piaci hitelfelvevőinek beruházási pályájából lehet levezetni: a becslések eredménye szerint az NHP első szakasza jelentős új beruházásokat generált. Egyértelműen olyan beruházásokat, amelyek a program hiányában nem valósultak volna meg. A résztvevők átlagos tőkearányos beruházási rátája csaknem hét százalékkal lett magasabb a programnak köszönhetően.

A programhatás erősen függ a vállalatok méretétől is. Az alkalmazotti létszám szerinti kategorizálás azt mutatja, hogy a mikrovállalatok körében (a tíz főnél kevesebbet foglalkoztatók) akár tizenhét százalékkal is emelkedhetett a beruházási ráta, míg a kisvállalati (10-49 fős) méretkategóriában hat százalékkal. A közepes vállalatoknál (50-249 fős) a méret növekedésével a mért programhatás csökkent.

A program hatása függ az igénybe vett hitel céljától is. Külön vizsgálva azoknak a vállalatoknak a teljesítményét, amelyek új beruházási hitelt is felvettek, a program átlagosan csaknem tizenhét százalékkal növelte a beruházási rátát – szemben a teljes körre számolt hét százalékkal.

Az MNB szakértői kiszámították a programnak köszönhető beruházások összértékét, ami százhúszmilliárd forint. Ennek jelentős része (kilencvenmilliárd forint) olyan vállalatokhoz köthető, amelyek vettek fel új beruházási hitelt.

Hosszú távú és serkentő gazdasági hatással kell számolni a szakértő szerint
Tartható arányok, jó prognózis

2 perces interjú: Török Zoltán Raiffeisen Bank, vezető elemző

– A kereskedelmi bankok szempontjából hogyan értékeli a jegybank tanulmányát?

– Egyetértek vele. Nyilván az nhp+-ról való véleményalkotáshoz még idő kell, hiszen ez a program nemrég indult. A sikerét és az érdeklődést mutatja, hogy csupán nhp második szakaszában már több mint ötszázmilliárd forintot helyeztek ki vállalkozásokhoz. A jelentésben foglaltakat tehát vállalhatónak tartom, szerintem az arányok tarthatók a további időszakra nézve is. Ez előrejelzést is jelenthet. Miután főként beruházásokról van szó, hosszú távú hatása lesz a programnak.

– Miből következtet erre?

– Amikor egy vállalkozás hitelhez jut, annak felfutásához idő kell, a gazdaságra nem azonnal gyakorolja a hatását. A vállalkozók körében az a vélemény, ha az nhp nem lett volna, érezhető hiányt jelentene. Hiszen amikor még nem volt ez a lehetőség, a kamatkörnyezet magasabb volt a mostaninál. Nehezebben, drágábban jutottak hitelhez. Akár versenyhátrányról is beszélhettünk, hiszen a drágább költségek korlátozták a hitelfelvételt. Ráadásul a jegybank további problémát is orvosolt, hiszen azok a vállalkozások, amelyek kiszorultak az nhp-ből, jobb eséllyel pályázhattak az nhp+-ra a másfajta, viszonylagosan könnyített feltételek mellett. Tehát úgy vélem, sikerről beszélhetünk.