Gazdaság
Sertéspestis fertőz a határnál
Több közép-európai országban felbukkant a betegség, amely képes tönkretenni az ágazatot
Az elmúlt hónapokban Ukrajnában, Lengyelországban, Csehországban, Lettországban, Észtországban és Litvániában is felütötte a fejét az afrikai sertéspestis (ASP). Júniusban Kárpátalján, alig húsz kilométerre a magyar határtól, Beregújfalu határában mutatták ki az ASP vírusát elhullott vaddisznó teteméből. Ez nem az első eset volt Kárpátalján, idén január elején Nagyszőlős területén már felbukkant a kór. Az európai hatóságok azon dolgoznak, hogy megállítsák a kórokozó terjedését. Csehországban irányított vadászatot tartanak, Romániában valamennyi repülőtéren, folyami és tengeri határkikötőben fokozott ellenőrzést végeztek a hét végén az illegálisan bejutó betegségközvetítő anyagok kiszűrésére.
A betegség vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható, és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag sem áll rendelkezésre. A megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az ASP-vírus az embert nem betegíti meg.
Az ASP nagy gazdagsági kárt okoz a sertéstartóknak, valamint a velük kapcsolatban álló felvásárlóknak, exportőröknek, vágóhidaknak és húsfeldolgozó üzemeknek is. A betegséget – a nem fertőzött országokba, régiókba behurcolását követően – csak szigorú igazgatási, rendészeti intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni. A fertőzött és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését le kell ölni, a tetemeket a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét többször is fertőtleníteni kell. Azon a területen, ahol az ASP megjelent, a sertések szállítását, forgalmazását, felvásárlását korlátozni kell, és tilos exportálni élő sertéseket, sertéshúst, sertéshúsból készült félkész és késztermékeket.
Magyarországon egyelőre nem jelent meg az afrikai sertéspestis – közölte lapunkkal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hazai sertéságazat fennmaradása érdekében meg kell előzni az ASP behurcolását. Az országos főállatorvos már korábban elrendelte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elhullott vaddisznók keresését, és azok laboratóriumi vizsgálatát. A Nébih szerint rendkívül fontos a járványvédelmi intézkedések betartása. Több ezer, tanácsokat tartalmazó szórólapot osztanak szét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amely a legkockázatosabb térségnek számít.
A sertéstartókat és a vadászokat arra kérik, hogy kiemelten ügyeljenek a járványvédelmi intézkedések betartására. Ha valaki elhullott vaddisznótetemet lát, értesítse a hatóságot. A határon sertéshúst, húskészítményt még magáncélra is tilos behozni. Tilos sertésekkel élelmiszer-hulladékot etetni. Az ASP kórokozója a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. A fertőzött istállók, ólak és karámok padozatán, az alomszalmán, napfénytől védett helyen heteken át életben marad. A sertéshúsban és az abból készült nyers vagy félkész termékekben több hétig, a fagyasztott húsokban évekig fertőzőképes marad. A beteg sertések váladékukkal ürítik a vírust, és ezáltal megfertőzik velük érintkező társaikat. Az emberek a váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, eszközökkel szintén elhurcolhatják a kórokozót. Fertőzés esetén az állattartó csupán azt észleli, hogy sertései rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak. Hazánk keleti határátkelőin már korábban elrendelték az utasforgalomban a poggyászok szigorított ellenőrzését, a sertéshúsból készült, nem hőkezelt élelmiszerek elkobzását is.
A betegség vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható, és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag sem áll rendelkezésre. A megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az ASP-vírus az embert nem betegíti meg.
Az ASP nagy gazdagsági kárt okoz a sertéstartóknak, valamint a velük kapcsolatban álló felvásárlóknak, exportőröknek, vágóhidaknak és húsfeldolgozó üzemeknek is. A betegséget – a nem fertőzött országokba, régiókba behurcolását követően – csak szigorú igazgatási, rendészeti intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni. A fertőzött és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését le kell ölni, a tetemeket a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét többször is fertőtleníteni kell. Azon a területen, ahol az ASP megjelent, a sertések szállítását, forgalmazását, felvásárlását korlátozni kell, és tilos exportálni élő sertéseket, sertéshúst, sertéshúsból készült félkész és késztermékeket.
Magyarországon egyelőre nem jelent meg az afrikai sertéspestis – közölte lapunkkal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hazai sertéságazat fennmaradása érdekében meg kell előzni az ASP behurcolását. Az országos főállatorvos már korábban elrendelte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elhullott vaddisznók keresését, és azok laboratóriumi vizsgálatát. A Nébih szerint rendkívül fontos a járványvédelmi intézkedések betartása. Több ezer, tanácsokat tartalmazó szórólapot osztanak szét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amely a legkockázatosabb térségnek számít.
A sertéstartókat és a vadászokat arra kérik, hogy kiemelten ügyeljenek a járványvédelmi intézkedések betartására. Ha valaki elhullott vaddisznótetemet lát, értesítse a hatóságot. A határon sertéshúst, húskészítményt még magáncélra is tilos behozni. Tilos sertésekkel élelmiszer-hulladékot etetni. Az ASP kórokozója a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. A fertőzött istállók, ólak és karámok padozatán, az alomszalmán, napfénytől védett helyen heteken át életben marad. A sertéshúsban és az abból készült nyers vagy félkész termékekben több hétig, a fagyasztott húsokban évekig fertőzőképes marad. A beteg sertések váladékukkal ürítik a vírust, és ezáltal megfertőzik velük érintkező társaikat. Az emberek a váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, eszközökkel szintén elhurcolhatják a kórokozót. Fertőzés esetén az állattartó csupán azt észleli, hogy sertései rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak. Hazánk keleti határátkelőin már korábban elrendelték az utasforgalomban a poggyászok szigorított ellenőrzését, a sertéshúsból készült, nem hőkezelt élelmiszerek elkobzását is.