Rogán: Az elszámoltatás nem alkufolyamat

– Tárgyalnak-e a jegybankkal arról, hogy beszálljon a devizahitelek forintosításába?
– Most a bankok elszámoltatása van napirenden, a forintosítás akkor időszerű, amikor az elszámoltatás folyamata lezárul. A magyar Legfelsőbb Bíróság, a Kúria felhatalmazta a kormányt és az Országgyűlést arra, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás és árfolyamrés ügyében elszámoltassa a bankokat a deviza- és forinthiteleknél egyaránt. Az árfolyamkockázat ügyében a Kúria nem adott ilyen felhatalmazást, ott inkább a bankok javára ítélt a bíróság. Ezt is mérlegelnünk kell, de mindenképpen forintosítunk. A Magyar Nemzeti Bankkal folyamatos az egyeztetés, hiszen a jegybank devizatartaléka valóban segítséget jelenthet a forintosítás megvalósításában.

– Korábban felvetődött, hogy a banki különadó egy részét elengednék a devizahitelek forintra váltásának fejében. Napirenden van ez a téma?
– Az, hogy a bankok elszámolnak az ügyfelekkel, nem alkufolyamat, ez egy ítélt dolog. A Kúria hozott egy döntést, eszerint a bankok tisztességtelenül jártak el. A pénzintézetek ezzel ellenkező álláspontjukat a bíróságokon megvédhetik, ahol a kormány ügyvédei képviselik a magyar családokat. Ha a bankok elveszítik a pereket, mindenképpen fizetniük kell. Az elszámoltatás azonban nem alku kérdése.

– Hozzávetőleg ezermilliárdos teher hárul majd a devizahiteles-törvények miatt a bankszektorra. Nem tartanak attól, hogy ezáltal lőttek a pénzügyi stabilitásnak is?
– Ezt a pénzt a magyar családok befizették a bankokba, ez a pénz ott van a bankok tulajdonosainál. A pénzt a tulajdonosoknak tőkeemelés formájában vissza kell tenniük a bankokba. Ha olyasmit kérnénk a bankoktól, amit az ügyfelek nem fizettek ki, lehetne vitázni, de ez nem egy alku. Arról van szó, hogy vissza kell adni az embereknek azt, amit nem tisztességesen, nem tisztességes eljárás keretében vettek el tőlük.

– A nyáron felröppent, hogy az ősszel benyújtják az Országgyűlésnek a nonprofit közműszolgáltatók szabályozásáról szóló törvényt, amiről annyit lehet tudni, hogy az áram- és a gázellátás profitorientált maradna. Így van ez még? Elkészült az erről szóló javaslat?
– Mindent a rezsicsökkentés keretében kell értelmezni. Ebben az évben szerencsére a rezsicsökkentés folyamatos. Áprilisban csökkentettük a gáz árát, szeptembertől olcsóbb lett a villamos energia, s ez az októberi villanyszámlákban fog jelentkezni először, és szintén októbertől, az új fűtési szezon kezdetével, a távfűtés ára is csökken Magyarországon. A rezsicsökkentés tehát folytatódik 2014-ben. Mi azt szeretnénk, hogy az elért eredmények tartóssá váljanak. Ehhez az kell, hogy legyenek nonprofit, közösségi tulajdonban lévő szolgáltatók a piacon. A frakció erre megadta a felhatalmazást a kormánynak. Utóbbin még túl is léptünk, mert azt kértük a kormánytól, vizsgáljon felül még néhány olyan tételt, ahol azt gondoljuk, hogy lehetőség adódik majd költséget csökkenteni. Például a Paksi Atomerőmű esetében azt kértük, vizsgálják meg, tud-e az erőmű majd az eddigieknél is olcsóbban áramot adni a Magyar Villamos Műveknek. Mert ha tud, akkor nyilvánvalóan azt is érvényesíteni kell a fogyasztói árakban.

– Mi lesz az ipari rezsi­csökken­téssel?
– Ez a következő lépés lehet, talán a ciklus közepén. A legfontosabb az, hogy minél hamarabb meg tudjon valósulni a Paksi Atomerőmű bővítése. Ha ott legalább a beruházás első üteme létrejön, akkor jóval több olcsóbb villamos energia lesz a rendszerben, amivel már a magyarországi vállalkozások villamosenergia-számlái is csökkenthetők.

– Miközben örülünk az EU-val kötött partnerségi megállapodásnak, nem látjuk még az új pályázati kiírásokat. Mikor írják ki a tendereket? Hogyan jut majd el a pénz a hazai vállalkozásokhoz?
– A tenderek jövőre indulnak. Nyilvánvaló, hogy az első időszakban a korábbi uniós költségvetési ciklus forrásait lehet felhasználni. A jövő évtől azonban már elkezdődik az új pályázatok időszaka is. Óriási összegről van szó: tizenkétezermilliárd forintról, amit felelősen kell felhasználni azért, hogy hosszú távon is olyan beruházások létesüljenek, amelyek munkahelyeket teremtenek, jövedelmet termelnek. Ezért szeretnénk, hogy a források legalább hatvan százaléka gazdaságfejlesztésre fordítódjék, és eljusson a hazai kis- és közepes vállalkozásokhoz.

– Bár az önkormányzati választás miatt eltolódik a 2015-ös költségvetési javaslat benyújtása, mi az, amit már most tudni lehet a jövő évi büdzsével kapcsolatosan? Feszesebb lesz vagy lazább, mint a 2014-es?
– Az állami és az önkormányzati költségvetések elkészítésének időrendje szorosan összekapcsolódik.
A Megyei Jogú Városok Szövetsége kérte a kormánytól, hogy a költségvetések benyújtásának határidejét tolja ki, mert az önkormányzati választás évében az önkormányzatok nem tudnak eleget tenni a rájuk is vonatkozó tervezési határidőknek. A 2015-ös költségvetés egyrészt könnyebb, hiszen 2013 óta folyamatos a gazdasági növekedés Magyarországon, és ez természetesen pluszbevételeket jelent. Másrészt továbbra is szigorúan tartanunk kell a három százalék alatti hiánycélt, és csak a növekedésből származó pluszbevételeket lehet új célokra költeni.

– Például?
– Például a pedagóguséletpálya-program folytatására, vagy a két gyereket nevelő családok adókedvezményeinek növelésére. Ezeket mérlegeljük, dönteni október végén fogunk.

---

Állami tulajdonú holding jön létre
A kormány a közszolgáltatási rendszer átalakítása érdekében egy olyan állami tulajdonú holding létrehozásán dolgozik, amely nonprofit alapon, a szolidaritás elvét figyelembe véve, kis ráfordítással, fenntarthatóan működik. A holding alapú nonprofit közszolgáltatási rendszerre vonatkozó jogszabályok tervezete, valamint a szükséges kormányzati intézkedésről szóló előterjesztés október 31-ig kerül a kormány elé – közölte a Kormányzati Információs Központ a távirati irodával. Az új közszolgáltatási rendszer előkészítésére, a szabályozási, gazdasági megalapozó feladatok elvégzésére a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezetésével, az igazságügyi miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter részvételével munkacsoport alakult, munkáját a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal segíti. Meg kell vizsgálni valamennyi közmű-szolgáltatási szektor – hulladékgazdálkodás, víziközmű-szolgáltatás, kéményseprő-ipari szolgáltatás, távhőszolgáltatás, villamosenergia- szolgáltatás, földgázellátás – helyzetét.
(PGI)