Gazdaság
Rogán: A forinthiteleseknél is lesz elszámoltatás
Egyedülálló módon kell elszámolnia a bankrendszernek
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a devizahitelek megugró törlesztő részleteiért nagyobb részt nem az árfolyamok, hanem az egyoldalú szerződésmódosítások felelnek, és pontosan ezekről kell most – a világon egyedülálló módon - visszamenőleg elszámolnia a teljes bankrendszernek minden szerződésre és minden forintra vonatkozóan. Ha pedig ez megtörténik, nemcsak az emberek kapják vissza azt a pénzt, amit túlzott kamatként tisztességtelenül elvettek tőlük, de a kamatszint is visszamehet a mostani 9-ről 6 százalékra – hangsúlyozta Rogán.
Hozzátette: örül annak, hogy a kúriai jogegységi döntései jogi alapot adtak a parlamentnek intézkedni. A bankok időhúzó taktikája persze nem volt meglepetés, ahogy az sem, hogy a bírók közt is voltak olyanok, akik a bankok véleményét osztják, és minden bizonnyal az Alkotmánybíróságban is lesznek ilyenek.
Rogán szerint ugyanakkor a Kúria megfontolt, végiggondolt jogegységi határozata, amelyen a parlament döntése alapszik, kellőképp megalapozott, hiszen a legfelsőbb bírói fórum korábban az EU-hoz tartozó luxembourgi bíróság véleményét is kikérte. A fideszes politikus megismételte: a nem perlő bankok többsége már januárban elszámolhat ügyfeleivel, a pereskedő pénzintézetek esetében pedig februárban várható az elszámolások kiküldése, ez után csökkenhet majd a törlesztő részlet és a fizetett kamat együttesen.
Emlékeztetett arra is, több százezer ember nem fizet ma már devizahitelt, de az ö esetükben, sőt, a legalább ugyanannyi forinthiteles esetében is megtörténik majd az elszámoltatás. Őnáluk is – tette hozzá a frakcióvezető - ugyanúgy emeltek tisztességtelenül kamatot, költséget és díjat, és ezeket a pénzeket is kivétel nélkül visszakapják majd a forinthiteles ügyfelek.
A törvényjavaslat a vártnál nagyobb terhet jelent a bankoknak
Mintegy 1000 milliárd forintot jelent a bankoknak a beterjesztett elszámolási törvényjavaslat. A megkérdezett elemzők szerint a jogszabály legtöbb elemére számítani lehetett. Meglepőnek tartják viszont a 2016 áprilisáig előírt kamatelemési moratóriumot, illetve azt, hogy a végtörlesztettek bekerültek a javaslatba.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a szektor várható teljes, 1000 milliárd forintos terhe a korábbi várakozásoknál valamivel több. Hozzátette, az elszámolás menete bonyolult, illetve pontosan még nem tudni, hogy mennyit kell majd visszafizetniük a bankoknak, mert ennek módszertanát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabályozza majd. „A devizahitelesek ezt a körülbelül 1000 milliárd forintot leírhatják a hátralévő követelésből, ennyivel csökken majd a hitelösszeg, illetve csökkennek a törlesztőrészletek” - emelte ki az elemző. Gabler Gergely szintén hangsúlyozta, hogy a bankszektor tőkehelyzete és hitelezési képessége viszont romlik majd. Az elemző a törvényjavaslat nem várt elemének tartja a bankok számára 2016 áprilisáig előírt kamatelemési moratóriumot, szerinte ugyanis nem kizárt, hogy a piaci folyamatok a jövő év vége felé az MNB alapkamatának emelését kikényszerítik. Gabler Gergely szerint kritikus kérdés lesz az is, hogy milyen árfolyamon történik majd meg a forintosítás.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint a korábban várt 600-900 milliárd helyett mintegy 1000 milliárd forint veszteséget jelenthet a bankoknak az elszámolási szabályokról szóló, pénteken benyújtott törvényjavaslat, de a lényegi kérdésekben nem okozott nagy meglepetést. A szakember úgy látja, az korábban is egyértelmű volt, hogy a bankoknak jelentős veszteségeket kell majd elkönyvelniük. Erre a céltartalék képzését a második negyedévben elkezdték, 350 milliárd forintot már elkülönített a bankszektor, ami miatt veszteségessé vált az ágazat. „A devizahitelesek törlesztési terhe jelentősen csökken majd, ami segíti a lakossági fogyasztás növekedését” - hangsúlyozta az elemző. Hozzátette ugyanakkor, hogy a bankrendszer rövid távon nem tudja majd támogatni a gazdasági növekedést, a pénzintézetek várhatóan elbocsátásokra kényszerülnek, és a hitelezés tovább szigorodik. Balatoni András rámutatott, a törvényjavaslat alapján a devizahitelesek sokkal jobban járnak, mintha forinthitelt vettek volna fel.
Forrás: hirado.hu