Robusztus építőipari növekedés

Az év első nyolc hónapjában 22,6 százalékkal nőtt az építőipari szektor teljesítménye a tavalyi 29,7 százalék után. A Központi Statisztikai Hivatal tegnapi gyorsjelentése szerint augusztusban 24,4 százalékkal nőtt az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz mérve, az épületek építésének volumene 10,1, az egyéb építményeké 46,8 százalékkal haladta meg a tavaly augusztusit. Az augusztusi növekedés ebben az évben átlagosnak számít, júniusban és júliusban 28,2, illetve 38 százalékos növekedést regisztrált az ágazat – fűzte hozzá a KSH.

Az építőipari termelés növekedéséhez az ipari, kereskedelmi és lakóingatlanok, valamint a közúti, vasúti és egyéb infrastrukturális beruházások is hozzájárultak – mondta Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Miniszté­rium helyettes államtitkára az M1-en tegnap a KSH adataira reagálva.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, a számok tükrözik azt a növekedést, amit a kormányzat és az építőipar szereplői erre az évre jeleztek előre. Pomázi Gyula kifejtette: az iparág hosszabb távú versenyképességéhez az is szükséges, hogy kiegyensúlyozott legyen a kereslet–kínálat.

A nyári hónapokra visszatért az építőipar az eddigi robusztus bővüléséhez, és a következő másfél évben ez az ütem még fokozódhat is az irodák és lakóingatlanok átadásának felfutásával. Ezt követően viszont jelentős lassulásra lehet számítani a lakásépítéseknél, mivel a 2019 utáni általános forgalmiadó-visszaemelkedés jelentős érvágás lesz a beruházások esetében, és már jelenleg is csökkenést mutatnak az építési engedélyszámok. Ezt ellensúlyozhatja majd, hogy az itt felszabaduló munkaerőt a rengeteg infrastrukturális beruházásra át lehet csoportosítani, ami fenntarthatja az építőipar teljesítményét – közölte lapunkkal Horváth András, a Takarékbank elemzője.

Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója az MTI-hez eljuttatott kommentárjában tévhitnek nevezte, hogy az újlakás-építések megugrása okolható a kivitelezési költségek számottevő emelkedéséért, azon belül is az alapanyagok drágulásáért és a munkaerőköltségek növekedéséért, mivel az építőiparon belül a lakásszektor aránya kevesebb mint tizenhat százalék. A tervezett áfaemelés ezért csak elenyésző kapacitást szabadít fel.