Rekordszinten a foglalkoztatás

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a munkaerőpiaci trendekről szólva elmondta, hogy a tavalyi 4,2 százalékos éves átlagos munkanélküliség számottevő csökkenésére nincs kilátás, idén 3,6-3,8 százalékos éves átlagos munkanélküliségi rátával számol. 

A munkaerőpiacon ugyanakkor véleménye szerint továbbra is szerkezeti változásokra lenne szükség, mert a mostani helyzet nem segíti a gazdasági növekedést. A megoldást többek között az oktatás jelentheti, mégpedig úgy, hogy a közfoglalkoztatottak olyan szakképzést kapjanak, amelyre az elsődleges munkaerőpiacon igény van. 

Szintén kedvező lenne, ha a részmunkaidő nagyobb szerepet kapna a piacon. A részmunkaidős foglalkoztatásban rejlő potenciált jelzi, hogy ennek aránya Magyarországon kevesebb mint 10 százalékos a teljes piachoz képest, míg az uniós átlag 20 százalék körüli - fejtette ki.

Németh Dávid szerint továbbra is problémát jelent a túl nagyra nőtt állami szféra és az ahhoz kapcsolódó bürokrácia, ennek leépítését is mielőbb meg kellene kezdeni úgy, hogy az állami dolgozók is elhelyezkedhessenek a magánszférában. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője KSH adataiból azt emelte ki, hogy a foglalkoztattak létszámának emelkedése továbbra is kedvező szerkezetű, hiszen az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 88 ezerrel növekedett, mindeközben a közmunkások és a külföldi telephelyen dolgozók száma együttesen 52 ezer fővel csökkent.

A munkaerőpiacon tapasztalt kedvező folyamatok az elmúlt évben némileg felülmúlták az ING várakozásait. Az idén a kínálati oldal szűkössége miatt már ilyen erős dinamikával nem javulhat a munkaerőpiac helyzete - vélekedett a szakember. A zsugorodó potenciális munkaerő tartalék mellett az okok közé sorolta a kereslet-kínálat földrajzi és képzettségi eltéréseit is. Az ING vezető elemzőjének prognózisa szerint a munkanélküliségi ráta 2018 végére már csak újabb 0,3 százalékponttal mérséklődhet. 

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy véli, hogy a magyar munkapiac 2017-ben elérte a közgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottság állapotát. Emiatt a munkanélküliségi ráta idén már csak korlátozottan tud tovább csökkenni, az év egészét tekintve 3,9 százalékosra a tavalyi 4,2 százalékról. A magyar gazdaság várható lendületes növekedése lefelé mutató kockázatokat hordoz, azaz a jelenlegi becslésnél alacsonyabb átlagos munkanélküliségi rátát sem zárna ki az elemző.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is mintegy 600 ezres munkaerő tartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számából ítélve. Figyelembe kell venni azonban, hogy ezek egy részének a foglalkoztathatósága a nyílt munkaerőpiacon érdemi beavatkozásokat igényel. 

A Takarékbank elemzője is azon a véleményen van, hogy az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló átvezetésére lenne szükség a versenyszférába.

A foglalkoztatás alakulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén a foglalkoztatottság kezdi elérni a csúcsát. Így még hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba minden áron való bevonásának kérdése - mutatott rá.

A foglalkoztatottak száma várhatóan a rendszerváltás óta először idén a nyár elején fogja átlépni a 4,5 milliót. Az éves átlagos munkanélküliségi ráta 2018-ban várhatóan 3,9 százalékig süllyed. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásokból, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését - fejtette ki Suppan Gergely.

Az elmúlt év egészét tekintve a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 421 ezer volt, amely 70 ezerrel haladta meg a 2016. évit. A foglalkoztatási ráta a 15-64 évesek körében - továbbra is rekordszintű - 68,2 százalék volt, 1,6 százalékponttal magasabb az előző évinél.

A 2017 negyedik negyedévében az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 88 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 39 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 13 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A foglalkoztatottak számának növekedése a munkanélküliek számának 30 ezres csökkenéséből és a munkaerőpiacon újonnan megjelenő 6,6 ezer álláskereső munkábaállásából ered. A munkaerőpiacon jelenlévők, az úgynevezett gazdaságilag aktív népesség aránya a 15-74 éves korosztályban 62,1 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál, miközben a korosztály lélekszáma 59 ezerrel csökkent.

A 15-24 éves fiatalok korcsoportjában a foglalkoztatási ráta 29,3 százalék volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal, 84,0 százalékra, az idősebb, 55-64 évesek foglalkoztatási aránya 1,9 százalékponttal, 53,0 százalékosra nőtt.

A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 1,9 százalékkal emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal, 76,1 százalékra nőtt. A nők körében a foglalkoztatottak száma lényegében stagnált, foglalkoztatási rátájuk - demográfiai változásokból adódóan - 0,5 százalékponttal, 61,7 százalékra javult.

A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki, Magyarországon a foglalkoztatási ráta 1,4 százalékponttal, 73,9 százalékra nőtt. A korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,9, a nőknél 66,2 százalék volt a múlt év negyedik negyedében.

A tavalyi negyedik negyedévben is az eddigi legalacsonyabb maradt a munkanélküliségi ráta

A tavalyi negyedik negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 30 ezerrel, 175 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,8-ra csökkent. Ezzel az egy hónappal korábban elért rekord alacsony szinten maradt a ráta - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A tavalyi év egészét tekintve a munkanélküliek létszáma átlagosan 192 ezer volt, 43 ezerrel kevesebb, mint 2016-ban. A munkanélküliségi ráta éves átlagban 4,2 százalékos, értéke 1,0 százalékponttal volt alacsonyabb az előző évinél.

A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája a negyedik negyedévben 1,4 százalékponttal, 10,2 százalékra csökkent, de a munkanélküliek egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,4 százalékosra, az 55-64 éveseké  1,2 százalékponttal, 2,7 százalékra csökkent.