Gazdaság
Rekordösszegű forrás jut a balatoni régió turisztikai fejlődésére
Több mint 365 milliárd forintot szánnak a „magyar tenger” fejlesztésére, a cél, hogy a vendégek hosszabb időt töltsenek el ott
Jelentős turisztikai célú, deszti-nációalapú fejlesztések indulnak meg már az idén, amelyek első körben a Balaton, Sopron és a Tokaj-hegyalja környékét érintik – jelentette ki kedden Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója kedden. Mint mondta, olyan térségek kialakításában gondolkodnak, amelyek jól márkázhatók A koncepció lényege, hogy meglévő és ismert látnivalók mellé új, kiemelkedő turisztikai vonzerőt jelentő létesítményeket hoznának létre, amelyek akár megsokszorozhatnák a látogatók számát, megnövelhetnék az ott töltött időt. Ilyen, első körben kiemelt fejlesztési térség Sopron környéke, Tokaj-hegyalja vidéke és a Balaton körzete.
Utóbbi összehangolt fejlesztésére a 2020-ig terjedő időszakra vonatkozóan 365,4 milliárd forintot szánnának. Ebben szerepel a környező vasúthálózat és a turisztikai célú tömegközlekedés kialakítása, a közbringa-hálózat fejlesztése, a vízmeder tisztítása. E-hajózás kialakítására, azaz az összes belsőégésű motorral közlekedő vízi jármű felszámolására, elektromos motorúra cserélésére önmagában másfél milliárd forintot költenének – ismertette Guller Zoltán. Hozzátette: a desztinációs fejlesztésekből kimaradó térségek, települések számára jelentős európai uniós turisztikai célú forrás áll majd rendelkezésre.
Szerinte a fejlesztések egyik fontos szempontja a családbarát jelleg kialakítása. A pelenkázóhely, gyermekülés, játszósarok megléte ma már olyan alapigény, mint a fontos programok összehangolása, amelyekben minden korosztály talál kedvére való időtöltési lehetőséget. Kiemelte, a turisztikai beruházásoknál fontos szempont a munkahelyteremtés, az idegenforgalomban tapasztalható külföldre vándorlás megállítása, amely a kormányzat hosszabb távú célja ezen a területen.
A vezérigazgató úgy fogalmazott: a jövőben a marketingtevékenység mellett a fejlesztések menedzselésére is nagy hangsúly kerül. A cél ugyanis, hogy az élményígéret és a valóság egyensúlyban legyenek – tette hozzá.
Tovább erősödik az országimázs
5 perces interjú: Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója
– Mi a közvetlen cél az új turisztikai térségek fejlesztésében?
– Számok tekintetében a jelenlegi, átlagos két és fél vendégéjszakányi tartózkodás minimum három éjszakásra növelése a cél. Valójában azt szeretnénk, ha a lustálkodós wellnessturizmus helyett a vendégek kimozduljanak a szállodából, kiránduljanak, ebédeljenek meg, kerékpározzanak, menjenek el hajózni. Ezzel saját magunk számára is teremtsünk lehetőséget, hogy megismerjük az országunkat!
– Mi várható a külhoni ország-marketing terén, miután megszüntették a korábbi külképviseleteket?
– Van egy turisztikai csúcsszerv, a Magyar Turisztikai Ügynökség, és van egy külgazdasági, diplomáciai, a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Korábban az MT Zrt.-nek volt tizenhat külképviselete külföldön, míg a külügyminisztériumnak most százharminc van. A külügyi tárcával megegyezve a turisztikai külképviseletet is ők látják el ezentúl, véleményem szerint így jóval ésszerűbb és hatékonyabb a működés.
– Ez nem járhat azzal, hogy az országmarketing-tevékenység háttérbe szorul?
– Éppen ellenkezőleg. Külföldi országmarketingre az idén 22,5 milliárd jut. Létezik egy kelet-európai országokkal közös együttműködés, de kiemelt szerepe van a kínai nyitásnak is. Kína akkora küldő piac, amelyet egyedül el sem tudunk látni. Az is komoly visszaigazolás a jó irányról, hogy a napokban nyertük el Európa legnagyobb turisztikai kiállításán, a berlini ITB-n a legjobb európai stand díját.