Gazdaság

Rejtélyes kórokozó tizedeli a termést

A kajszibarackfák rügyfakadáskor már ki sem hajtanak vagy elszáradnak

Jobb lesz a kajszi- és az őszibaracktermés is az idén, mint tavaly. A kajszitermesztők országos kutatási programot szeretnének indítani csaknem ötszázmillió forintos költségből, hogy megfékezzék az ültetvényeken súlyos károkat okozó gutaütés kórt.

Gutaütés tizedeli a magyarországi kajszibarack-ültetvényeket. A rejtélyes kór okára eddig még nem derült fény. A fák rügyfakadáskor már ki sem hajtanak, vagy a nyár folyamán elszáradnak. Kiss Gábor, a Gyümölcsért Termelői Értékesítő Kft. ügyvezetője a Magyar Hírlapnak elmondta: tavaly volt olyan gazda, akinél a kajszibarackfák negyven százaléka pusztult el gutaütésben, az országos átlag csaknem tíz százalék. Hozzáfűzte: a mediterrán országokban nem jellemző ez a betegség, tehát a klímával, a fajtával is összefüggésben lehet a kór, de a téli hideg, a fagy mindenképpen szerepet játszik a kialakulásában. Kiss Gábor hangsúlyozta: országos kutatási programot terveznek indítani, hogy megfékezzék a kórt. Mintegy negyven gazda jelezte már részvételét a tervek szerint ötéves programban, amelynek ötszázmillió forintos költségét pályázati forrásból szeretnék finanszírozni.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adatai szerint míg 2010-ben 5250 hektáron csaknem 38 ezer tonna kajszibarack termett, addig tavaly 4100 hektáron mintegy 19 és fél ezer tonna. Fő termőtájak: a Balaton-felvidék, a Tolnai-hegyhát, Kisvejke térsége, Gönc és Kecskemét környéke. Az ügyvezető megjegyezte: a tavalyinál jobb lesz a kajszibaracktermés, az országos átlaghoz képest akár húsz százalékkal is több teremhet ebből a gyümölcsből, a felvásárlási árak alacsonyabbak lehetnek az előző évhez képest.

Kiss szerint étkezési célokra évente öt–tízezer tonna kajszibarackot fogyasztunk el, lé öt–hatezer tonnából készül, két–háromezer tonnát pedig lefagyasztanak. Úgy vélte: jelentős tételt használnak fel pálinkakészítésre is. Tavaly 2137 tonna kajszibarackot exportáltunk főként Ausztriába és Németországba. Az ügyvezető megemlítette: Európában évente ötszázezer tonna kajszibarack terem meg, a fő termelők: Spanyolország, Franciaország, Olaszország. Tavaly 1030 tonna importkajszi érkezett Magyarországra mediterrán országokból.

Most még spanyol kajszibarackot is látni a piacokon, ám júliustól már a magyar termék viszi a prímet.

Az ország legjelentősebb őszibaracktermő területe, a Csongrád megyében lévő Szatymaz térségében dolgozó egyik termesztő, Gyuris Mihály lapunknak elárulta: jobb lesz az idei őszibaracktermés a tavalyinál, amikor fagy és jégeső is pusztított. Az országban mintegy négyezer hektáron 42 ezer tonna őszibarack termett 2015-ben. Gyuris Mihály megjegyezte: bár eddig nem volt jellemző, idén már olcsó spanyol őszibarack is megjelent a piacokon, de ízében, zamatában nem veszi fel a versenyt a hazai gyümölccsel. Hozzátette: mivel jobb lesz az idei termés, és jelentős a spanyol, olasz importáruk nyomása, ezért tíz–húsz százalékkal alacsonyabb lehet a felvásárlási ár. Szerinte az első osztályú magyar őszibarack kilónkénti ára a piacokon háromszáz-háromszázötven forint lehet a következő hetekben.

A zöldség-gyümölcs terméktanács adatai szerint tavaly az őszibarackimport meghaladta a 8,6 tonnát.