Gazdaság

Reformtervek a fordulathoz

Szükség van a gazdasági adottságainkra és lehetőségeinkre építő modellre a versenyképesség javításához

Versenyképességi fordulat kell ahhoz, hogy a magyar gazdaság hosszabb távon is fenntarthatóan növekedjen – állítja Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója, aki a másik ügyvezető igazgatóval, Palotai Dániellel az MNB elemzőműhelyében elkészült Versenyképesség és növekedés című könyvet szerkesztette. Olyan reformtervekkel rukkoltak elő, amelyek Orbán Viktor érdeklődését is felkeltették.

virag-barnabas
Virág Barnabás: Növelni kell a gazdaság értékteremtő képességét (Fotó: MH)

A jegybank által korábban összeállított versenyképességi kötet a jövőbeni gazdaságpolitika vezérfonala – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitóján. Ezért arra kértük Virág Barnabást, a Versenyképesség és növekedés kötet egyik szerzőjét, hogy ismertesse a legfontosabb üzeneteket. A jegybank ügyvezető igazgatója lapunknak kifejtette, hogy kollégáival ötven javaslatot fogalmaztak meg.

„A gazdaság értékteremtő képességének növelésére van szükség. Kis, nyitott gazdaságként hazánk exportkitettsége rendkívül magas, ennek a hazai hozzáadott értéke azonban vészesen alacsony. Részben ehhez kapcsolódva a belföldi kereslet, főként a hazai kisvállalkozások számára meghatározó piacgeneráló hatása mérsékelt, ráadásul földrajzilag koncentráltan jelentkezik. Versenyképességünk javítása érdekében e problémákat kell feloldanunk” – hangsúlyozta.

A szakember szerint miután az elmúlt hat év leforgása alatt sikerült stabilizálni a magyar gazdaság helyzetét, eljött a pillanat a versenyképességi fordulatra. Az ügyvezető igazgató úgy tartja, a versenyképesség olyan tényező, amit nehéz megszerezni, viszont annál gyorsabban lehet elveszíteni. Javítani rajta csak kitartó, összehangolt, tudatos és megfelelően célzott reformlépésekkel lehet.

A felvetésre, hogy létezik-e bevált konstrukció, Virág Barnabás úgy felelt, hogy a felzárkózáshoz a másolás nem elegendő, az önálló kreativitás nem megspórolható. Ráadásul az is igaz, hogy egy-egy gazdasági szereplő önmagában nem képes felzárkózási pályán tartani egy gazdaságot. Hosszú távon csakis a vállalatok, az állam, a pénzügyi közvetítő rendszer, valamint a társadalom, a családok közös erőfeszítései és hatékony együttműködése vezethet sikerhez. Jól működő gazdasági kormányzás, mély pénzügyi közvetítés vagy épp képzett foglalkoztatottak nélkül nincs versenyképes vállalati szektor, miközben a kapcsolatok természetesen visszafelé is működnek. A magyar gazdaság adottságaira és lehetőségeire építő modellre van szükség.

Magyarország pénz- és tőkepiaci megközelítésből a kevésbé fejlett uniós tagállamokhoz van besorolva. Hogyan lehet „nincstelenül” sikeresen felzárkózni? A kérdésre a szakember azt felelte: a sikeres felzárkózási minták e tekintetben elég egyértelmű tapasztalatokkal szolgálnak. A nagyobb arányban a belső megtakarításokra építő növekedési modellek bizonyultak hosszabb távon is sikeresnek. Ez persze nem azt jelenti, hogy külső források nem vehetők igénybe, ám fontos ennek a formája. A működő tőke típusú külföldi beruházások amellett, hogy stabilabb finanszírozást jelentenek, a fejlett technológiák és a tudás bevonását is erősíthetik. Ezzel szemben azonban a külső hitelfelvétel hosszabb távon jellemzően növeli a gazdaságok sérülékenységét.

Ami pedig a konkrét javaslatokat illeti, a jegybanki szakértők vélekedése alapján a munkavállalás versenyképességnél fontos elem a munkát terhelő adók – ezen belül például a személyi jövedelemadó – további csökkentése. Ide tartozik a közmunkaprogramokból a piaci foglalkoztatásba átlépők támogatása is. Ehhez szorosan kapcsolódva kell fejleszteni humánerőforrásaink versenyképességét is. Az oktatás reformja már napirenden van: költségvetési és magánforrások bevonásával kell előrelépni. A vállalati versenyképesség növelését illetően legfontosabb javaslatok a pénzforgalmi típusú adózás irányába tett intézkedések és a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó kiadások adórendszeren keresztüli támogatása.
A 21. században csakis az innovációra, a kreativitásra és a hatékonyabb termelésre építő gazdaságok lehetnek sikeresek – tette hozzá.


Kisebb a likviditás a bankrendszerben

Csökkent a bankrendszer forintlikviditása februárban. Ez elsősorban a hitelintézetek egynapos betétei átlagállományának jelentős, 315 milliárd forintos csökkenésében tükröződik – jelentette statisztikai mérlegének előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank. Jóval kisebb mértékben, 19 milliárd forinttal mérséklődött a három hónapos betétek állománya a tavaly októberben bevezetett mennyiségi korlátozás miatt, és 43 milliárddal az egyéb betétek átlagállománya. A három hónapos betétállomány a múlt hónap végén 875 milliárd forinton állt a március végére kitűzött 750 milliárd forintos limithez képest.
(VGY)

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom