Gazdaság

Reálbér-emelkedésben jók vagyunk

Mindenkit „lekörözött” hazánk a foglalkoztatás javulása tekintetében – túl olcsónak számított a magasan képzett munkaerő

Miközben 2006 és 2010 között jelentős, több mint ötszázalékos reálkereset-csökkenés következett be, addig a 2010-es évhez képest tavaly mintegy tíz százalékkal volt magasabb a fizetések értéke hazánkban – mondta el lapunknak Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója, aki szerint várhatóan folytatódik a bérek intenzív emelése.

Szalai
Szalai Piroska (Fotó: Hegedüs Róbert)

– Egykulcsos adó, családi adókedvezmények, minimálbér-emelés – ezeknek tulajdonítható a bérek megugrása?

– A nettó reálkeresetek számításánál a KSH nem veszi figyelembe a családi adókedvezményeket. Számításaim szerint e tétel figyelmen kívül hagyása is jelentős, miután a keresetek alakulásánál figyelembe vett népességnek több mint a felét érintő kedvezményről van szó. Ha tehát a családi adókedvezményeket is „körön belüli” tételként vesszük, akkor 2010 és 2015 között tizenöt százalékos is lehetett a reálkeresetek növekménye. Idetartozik még az is, hogyha a közfoglalkoztatottak nélküli szegmenst önállóan megvizsgáljuk, azt látjuk, ezen a területen húsz százalék feletti a növekedés. Ennél magasabb reálkereset-változást az OECD-országok között csupán Lengyelországban értek el.

– Érvényben van az a közgazdasági megállapítás, hogyha zsugorodik a gazdaság, akkor kevesebbet is keresünk?

– A párhuzam „meredekebb”: hazánkban 2006 és 2010 között nagymértékben csökkent a fizetések értéke, e visszaesés meghaladja a GDP zsugorodását is. Ezt követően 2010 és 2015 között a GDP bővülését meghaladó mértékben ugrottak meg a bérek. S mindez az emelkedés – az OECD-országok adatait alapul véve – együtt járt a foglalkoztatási ráta emelkedésével. Gyakorlatilag a foglalkoztatási ráta javulása tekintetében pedig mindenkit lekörözött hazánk. A szóban forgó OECD-jelentés alapján hatszázalékos a javulás ezen a téren.

– A reálbérek emelkedése minimális feltétele is a gazdaság további működésének. Nem?

– A foglalkoztatottak oldaláról vizsgálva égetően szükséges a gyors reálbér-növekedés, mert a térségben 2010 előtt nagyon olcsónak számított a jól képzett, jó kompetenciákkal rendelkező munkaerő. S miután egyre mobilabbá válnak a fiatalabb generációk, a magasabb fizetések munkaerő-elszívó hatása egyre jelentősebb.

– Mit lép a kormány?

– Kiemelném, hogy hazánkban 2013 óta a munkahelyvédelmi akció keretében a járulékkedvezménnyel érintett csoportok esetében a munkaerő költsége is alacsony – mintegy 900 ezer foglalkoztatott esetében. Erre reagált pozitívan a magyarországi munkerőpiac az utóbbi években, s várhatóan folytatódik a reálkeresetek növekedése.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom