Gazdaság
Quaestor: ismertették a vádiratot
Az ügyész szerint csalással vettek ki pénzt a cégek házipénztáraiból
Folytatódott a Quaestor-per tárgyalása tegnap a Fővárosi Törvényszéken, az ügyész a kedden megszakított vádirat-ismertetést fejezte be. Az öt vádpontból a harmadik ismertetésével kezdődött a tárgyalás. A vádpont szerint a vádlottak csalást követtek el azzal, hogy elhallgatták ügyfeleik elől a Quaestor fizetésképtelenné válását, továbbá valóságos és fiktív kötvényeket forgalmaztak a visszafizetés reális esélye nélkül. A vád szerint 2007–2015 között bankfelügyeleti engedéllyel nyolcszor bocsátottak ki kötvényeket, összesen több százmilliárdos nagyságrendben. Ahogy arról beszámoltunk, a fiktív kibocsátásra azért volt szükség, mert a cégcsoport több társasága veszteségesen működött, és a kötvényekből eredő bevételt használták fel a cégek működtetésére. Ehhez kapcsolódóan a vádlottak rendszeresen meghamisították a Quaestor-cégek könyvelését és pénzügyi beszámolóit. Az ügyész szerint Tarsoly Csaba már 2006 végén, 2007 elején tisztában volt a cégcsoport fizetésképtelenségközeli helyzetével, továbbá azzal is, hogy a jövőben reálisan nem számíthattak olyan bevételre, amely a kibocsátott kötvények kamatokkal növelt megtérülését biztosította volna – írta a távirati iroda. Az ügyész kitért arra is, hogy a bűnszervezet összehangolt működése, a befektetők és a pénzügyi felügyelet folyamatos megtévesztése tette lehetővé a Quaestor-cégcsoport fennmaradását éveken át. A kötvényekből eredő kötelezettségek 2015-re váltak kezelhetetlenné, pedig a csődhelyzet már 2007-ben fennállt, oka pedig a Tarsoly Csaba bűnszervezete által több mint egy évtizeden át elkövetett bűncselekmény-sorozat.
A negyedik vádpont az úgynevezett egyedi, opciós szerződésekkel, kiemelt jelentőségű ügyfeleknek értékesített, magas hozamú, de nem létező értékpapírokkal kapcsolatban elkövetett csalás, amelyet több mint félezer sértett sérelmére, bűnszervezetben, folytatólagosan követtek el. Ezekben az esetekben Tarsoly Csaba az ügyfelektől készpénzt kért, az összegeket külön füzetben rögzítették, ám az átvett pénz sorsa ismeretlen.
Az ötödik vádpont szerint Tarsoly Csaba az egyik Quaestor-cég vezető tisztségviselőjeként 2007 és 2013 között összesen több mint 1,2 milliárd forint készpénzt vett fel elszámolási kötelezettséggel a cég pénztáraiból. Az első alkalmakkor még kölcsönként könyvelték a felvett összegeket, egy idő után viszont már enélkül is automatizmussá vált, hogy a Tarsoly Csaba által elvitt pénzt a könyvelés utólagos megváltoztatásával leplezték. A pénzfelvételekre általában havonta többször, alkalmanként többmilliós, tízmilliós, esetenként több tízmilliós nagyságrendben került sor. Mindez a vád szerint bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett sikkasztás. Ahogy az ügyész a keddi tárgyalási napon mondta: Tarsoly Csaba a cégcsoport vagyonát és az ügyfelek ügyfélszámlán lévő pénzét sajátjaként kezelte. A tárgyalás ma folytatódik a törvényszéken, a bíróság várhatóan szakértőket hallgat meg.
A negyedik vádpont az úgynevezett egyedi, opciós szerződésekkel, kiemelt jelentőségű ügyfeleknek értékesített, magas hozamú, de nem létező értékpapírokkal kapcsolatban elkövetett csalás, amelyet több mint félezer sértett sérelmére, bűnszervezetben, folytatólagosan követtek el. Ezekben az esetekben Tarsoly Csaba az ügyfelektől készpénzt kért, az összegeket külön füzetben rögzítették, ám az átvett pénz sorsa ismeretlen.
Az ötödik vádpont szerint Tarsoly Csaba az egyik Quaestor-cég vezető tisztségviselőjeként 2007 és 2013 között összesen több mint 1,2 milliárd forint készpénzt vett fel elszámolási kötelezettséggel a cég pénztáraiból. Az első alkalmakkor még kölcsönként könyvelték a felvett összegeket, egy idő után viszont már enélkül is automatizmussá vált, hogy a Tarsoly Csaba által elvitt pénzt a könyvelés utólagos megváltoztatásával leplezték. A pénzfelvételekre általában havonta többször, alkalmanként többmilliós, tízmilliós, esetenként több tízmilliós nagyságrendben került sor. Mindez a vád szerint bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett sikkasztás. Ahogy az ügyész a keddi tárgyalási napon mondta: Tarsoly Csaba a cégcsoport vagyonát és az ügyfelek ügyfélszámlán lévő pénzét sajátjaként kezelte. A tárgyalás ma folytatódik a törvényszéken, a bíróság várhatóan szakértőket hallgat meg.