Gazdaság

Politikai össztűz alatt a költségvetés

A Bajnai Gordon-féle Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány támogatja a bíráló elemzéseket, amelyek aggodalmat keltenek

Feltételezéseken alapulnak, sok esetben igen pesszimista kilátásokat vetítenek előre, és kétségbe kívánják vonni a hazai gazdaságpolitika eddig elért eredményeit a Romhányi Balázs vezette Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) jelentései – hangsúlyozta lapunknak Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Miniszté­rium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára annak apropóján, hogy az intézet elemzéseivel folyamatosan kritizálja a kormányt. A prognózisokat a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány támogatja.

Banai Péter Benő 20160702
Banai Péter Benő: Kézenfekvőek a „nagypolitikai” összefüggések (Fotó: Varga Imre)

– Az NGM mennyire tartja „hitelesnek” a publikált jelentéseket?

– A KFIB időről időre nyilvánosságra hoz különféle jelentéseket, amelyekkel az aktuális gazdasági és költségvetési folyamatokat próbálja saját módszertana segítségével értelmezni. Ezeket a nemzetgazdasági tárcánál rendre áttekintjük, és igyekszünk szakmai szempontok mentén értékelni. Ennek alapján kijelenthetjük, hogy tartalmukat tekintve feltételezéseken alapulnak, sok esetben igen pesszimista kilátásokat vetítenek előre, illetve gyakorlatilag kétségbe kívánják vonni a hazai gazdaságpolitika eddig elért eredményeit.

– Nem értékelik túl Romhányi Balázsék tevékenységét?

– A KFIB által levont következtetések alkalmasak arra, hogy aggodalmat keltsenek, amihez az ezeket tolmácsoló egyes médiumok is nagymértékben hozzájárulnak. Itt jegyezhetjük meg továbbá, hogy már a szervezet elnevezése megtévesztően hathat: intézetként nevesíti magát, amivel a külvilág felé egy klasszikus állami szervezetrendszerhez tartozó intézmény hitelessége társulhat, noha a valóságban egy néhány éve alapított, magántulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság.

– Mennyire helytállóak az egyes dokumentumokban foglalt megállapítások?

– Számos alkalommal bebizonyosodott, hogy a KFIB jelentéseiben foglalt előrejelzések nem váltak valóra. Nem feltétlenül az alkalmazott módszertanban van hiányosság, hanem inkább a tudatosan figyelmen kívül hagyott vagy csak óvatosan kezelt tényleges gazdasági folyamatok értékelésében. Vegyünk néhány konkrétumot az utóbbi időszakból. A KFIB gyakran azzal riogat, hogy elszáll az államháztartási hiány és az államadósság. El kell mondanunk azonban, hogy a két mutató eddig a kormány gazdaságpolitikáját igazolta és nem a KFIB előrejelzését: 2015-ben például a GDP-arányos hiány két százalék lett, a KFIB 2,8 százalékos előrejelzése ellenére; míg az államadósság aránya 75,3 százalékra süllyedt, ami szinte megfelelt a kormány 75,4 százalékos prognózisának, messze meghaladva a KFIB 78,3 százalékos feltételezését. S 2014 kapcsán szintén megtaláljuk ezeket az eltéréseket, ahol a tényadatok ekkor is a kormány számításait igazolták.

– Más előrejelzők is tévednek, nem?

– A KFIB elemzései több makrogazdasági mutató tekintetében vetítenek elő rendre rosszabb várakozást, és sorra alábecsülik a kormányzati intézkedések várható hatásait – például az online pénztárgépek esetén. Ezzel ellentétben előszeretettel nevesítenek különféle kockázatokat, amelyek a mutatók romlását okozhatják. Mindezek tükrében azt mondhatjuk, hogy a szervezet legfrissebb jelentésében foglaltak sem tekinthetőek maradéktalanul megalapozottnak, hiszen többségükben negatív feltételezéseken alapulnak.

– A szóban forgó dokumentumok megjelenését a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány támogatja. Lehet összefüggés a folyamatosan negatív elemzések és az ellenzéki támogatás mögött?

– Igen, ez az összefüggés kézenfekvőnek tűnik. Ne feledjük: a Haza és Haladás Alapítványt Bajnai Gordon, a baloldali kormányzás volt miniszterelnöke hívta életre. A szervezet saját deklarációja szerint „a hatalom mindenkori gyakorlóira akar hatni”. Támogatói között jelenleg is számos, az ellenzékhez köthető szervezet és magánszemély van. Mintha az ő kritikájuk köszönne vissza sokszor a KFIB megnyilvánulásaiban.

– Vigasztalódjanak azzal, hogy a számok nem őket igazolják.

– Ahogy mondani szokták: a tények makacs dolgok. A 2010 előtti kormányzás időszakában a magyar állam gazdálkodását jogosan érhette bírálat, hiszen a költségvetési hiány valóban „elszállt”, az államadósság folyamatosan emelkedett, s eközben a növekedési, foglalkoztatási adataink sem voltak acélosak. Ezt követően viszont sikerült rendbe tenni az állam pénzügyeit. Ennek eredményeként az állam adóssága évről évre csökken, az államháztartás helyzete stabil, mindeközben a reálgazdasági, foglalkoztatási adataink is jól alakulnak.

– Azért még ne dőljenek hátra.

– Van még persze számos feladat előttünk, de bízom abban, hogy a kedvező gazdasági folyamatok eredményeit a legtöbb valóban független szervezet elismerésén túl a családok, a magyar emberek ugyancsak megérzik majd. Azok, akik ma segély helyett munkából élnek, akiknek a jövedelme a családi kedvezménynek köszönhetően érdemben növekedett, akik megszabadultak a devizahiteleiktől, vagy akik a kisebb rezsiszámlának köszönhetően többet tudnak félretenni.