Gazdaság

Piaci növekedést várnak a szakértők

A megkérdezett elemzők szerint az idei második negyedévben akár három-négy százalékkal is bővülhetett a magyarországi GDP

A héten teszi közzé a KSH a második negyedévről szóló növekedési számot: lapunknak szakértők állítják, hogy a növekedési dinamika a jelzett időszakban még „kitartott”, akár meg is haladhatta az első negyedévi GDP-teljesítményt, amely 3,5 százalék volt. A nyilatkozó közgazdászok szerint az biztos, hogy a gyarapodási ütem a három–négy százalékos sávban tartózkodhatott.

szakertok
Háda Bálint, Tóth Gergely (Fotók: MH, Kövesdi Andrea)

Csütörtökön publikálja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a második negyedévi bruttó hazai termék (GDP) alakulásáról szóló adatot. A piaci várakozások a szóban forgó időszak gazdasági teljesítménye kapcsán optimisták. Olyannyira, hogy a korábbi, első negyedévi produkcióhoz – 3,5 százalékos volt a gyarapodás mértéke éves alapon – képest ismét kiugró számmal büszkélkedhet a magyar gazdaság.

Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője szerint 2014 második negyedévében a GDP-növekedés a 3,4–3,8 százalékos zónában tartózkodhatott. A közgazdász kiemelte, hogy a részadatok alapján a legtöbb nemzetgazdasági ágazat felpörgött, ugyanakkor az agrárium teljesítménye – a változékony időjárás miatt – bizonytalansági tényező, de „inkább hozzátett a GDP-hez, mintsem gyengítette a bővülést”. A szakértő kitért arra is, hogy az idén éves átlagban úgy jöhet össze a háromszázalékos bővülés, hogy a harmadik és a negyedik negyedév már nem lesz olyan „izmos”, mint összességében az első fél év volt. Hozzáfűzte, hogy a gazdasági növekedést ösztönözte a viszonylag kedvező külpiaci klíma, valamint a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja.

Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője megkeresésünkre a három–négy százalékos sávba helyezte a második negyedévi gazdasági gyarapodás mértékét. A szakértő azonban hangsúlyozta, miközben a lendület kétségtelenül benne volt a magyar gazdaságban, a jövőt, pontosabban a fenntartható növekedést ille­tően nagy kérdés, milyen volt a bővülés szerkezete. Miközben például az első negyedévben emelkedtek a versenyszféra beruházásai, pontosan még nem tudni, hogy a fejlesztésekből mekkora arányt tettek ki az „állami részek”, amelyek fedezetét az európai uniós források teremtették elő. Háda is úgy tartja, „rizikós faktor” a mezőgazdaság, de a második negyedévben valószínűleg húzóágazat lehetett. A közgazdász kiemelte, hogy a harmadik negyedévtől kezdő­dően lassulás következhet be a magyar gazdaságban. Két komponens „elhúzása” azonban kiemelendő, szögezte le, az egyik az ipar, amely valósággal száguld, a másik pedig, hogy a korábbi évekhez képest a lakossági kereslet is megélénkült.