Gazdaság
Pezsgő tőkepiaccá válhat Budapest
Éves szinten öt tőzsdei kibocsátással lenne elégedett a BÉT új vezetősége – Vizsgálják az állami cégek részvényeinek bevezetését is
– Nemzeti tulajdonba került a tőzsde, a jegybank lett a „főrészvényes”, de számít-e valamit, hogy ki van – úgymond – birtokon belül?
– Újból pezsgő tőkepiacot kívánunk létrehozni Budapesten, amelynek egyébként komoly hagyományai vannak, erre irányul a tőzsde új stratégiája is. Célunk, hogy a tőzsdefejlesztés következtében a magyarországi részvénypiac kapitalizációja a jelenlegi tizenháromról elérje a GDP harminc százalékát, ami a hosszú távú reál GDP-növekedéshez 0,2-0,3 százalékot adhat hozzá. Vagyis nemzetgazdasági funkciót is „szolgál”, hogy ki is a tulajdonosa a tőzsdének. Ráadásul 2019-2020 kritikus évek lehetnek az uniós források elapadása miatt. A vállalatok finanszírozásához szükséges források mérséklődnek, ezért is kell megerősíteni a BÉT-et. A tőzsdefejlesztés más eszközeiről egyeztetés folyik a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal is.
– Ezek szerint kötődnek a „hivatalos” gazdaságpolitikához?
– A kormányzattal karöltve hajtjuk végre a Budapesti Értéktőzsde fejlesztésével kapcsolatos, öt évre vonatkozó stratégiát. Az együttműködés természetes, hiszen a kormány jelenleg vizsgálja az állami vállalatok tőzsdei bevezetésének lehetőségét.
– Állami tulajdonban van például az MKB is, de mikor kerülnek a parkettre a bank részvényei?
– Miután az MKB Bank esetében uniós vállalás van arra, hogy tőzsdére menjen, így egészen biztos, hogy 2018-2019-ben ez megvalósul
– Éves szinten hány darab tőzsdei kibocsátás a cél?
– Minimum öt tőzsdei kibocsátással lennénk elégedettek. Ráadásul olyanokkal, amelyek valódi forgalombővülést is hoznak a pesti börzére. A kis- és közepes vállalkozások mellett számítunk a cégek tőzsdei kibocsátására is.
– Akkor is kemény diónak tűnik a vállalatok börzére csábítása!
– Kreatívak leszünk, ráadásul ösztönzői is lesznek a tőzsdére jutásnak, szakembereink pedig személyesen is felkeresik a „tőzsdeaspiráns” cégeket. Amelyik vállalat már korábban a tőzsde közelébe került, azt igyekszünk a BÉT-re csábítani. Ugyanakkor kétségtelen, hogy sok a tőkehiányos társaság, illetve számos cégnek menedzsmentproblémái is vannak. Miként utaltam rá, azért is egyeztetünk a szaktárcákkal, hogy az ösztönző eszközökről szóló döntések megszülessenek.
– Milyen eszközökről lehet szó?
– Ötéves stratégiánk fontosabb elemei közé tartozik a tőzsdei bevezetési, kibocsátási folyamatok finomhangolása, biztonságuk növelése, a tőzsdei jelenléthez kapcsolódó kedvezmények nyújtása. A magyar befektetők portfóliójában a tőzsdei részvényhányad növelésének ösztönzése a részvénykitettséghez köthető adminisztrációs és egyéb terhek enyhítésén keresztül. Továbbá a piaci likviditás ösztönzése, a befektetési szolgáltatók árjegyzői és elemzői tevékenységének támogatása.
– Látnak-e majd fantáziát a tőzsdézésben a kis- és közepes vállalkozások?
– Olyan lehetőségeket teremtünk, amelyek a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára is vonzóak lesznek. Így például szeretnénk működtetni egy nyilvános kereskedési platformot olyan cégek számára, amelyek már vállalják a nyilvános működést. Ugyanakkor lesz egy zártkörű finanszírozási platform is azon vállalatok számára, amelyek nyilvános működést egyelőre nem kívánnak vállalni, de később akár a nyilvános piacok irányába is terelhetők.
– Lesz erre elég forrás?
– Az új társaságok tőzsdére lépését európai uniós és állami források felhasználásával is célszerű támogatni, amely különösen a kkv-k tőkeszerkezetének javítása érdekében lehet meghatározó jelentőségű. Cél a magyar piacra koncentráló, európai uniós finanszírozási források becsatornázását elősegítő speciális pénzügyi alapok létrehozása.
– Végül, de nem utolsósorban, a tőzsdefejlesztéshez a pénzügyi kultúra elmélyítése is szükséges…
– Ennek érdekében széles körű oktatási programokat, intézményi roadshow-kat, nemzetközi és hazai tőkepiaci konferenciákat szervezünk majd. Emellett az eddiginél lényegesen intenzívebb lesz a Budapesti Értéktőzsde médiajelenléte, s arculatváltást is tervezünk.
Az Európai Unió is fejleszti az értékpapír-forgalmat
A tőkepiaci unió egyik legfontosabb célja, hogy az EU-ban nagyobb szerepet adjon a finanszírozásban a tőkepiacoknak, különböző értékpapíroknak, és ezzel versenyképességét hosszú távon növelni tudja - közölte Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára tegnap a parlament európai ügyek bizottságában. Elmondta: a tőkepiacok az USA-ban jelentős szerepet játszanak a kis- és középvállalkozások finanszírozásában. Európában azonban már a válság előtt is kicsi volt a jelentőségük. (BG)