Gazdaság
Pert vesztett a takarékszövetkezet
Répássy Róbert: a kormány mindent megtett azért, hogy az állammal szemben az igényüket érvényesítő bankok „alulmaradjanak”
Elsődlegesen azt indítványozta a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet a perben, hogy a Fővárosi Törvényszék függessze fel az eljárást és forduljon az Alkotmánybírósághoz. Álláspontja szerint ugyanis a per alapjául szolgáló törvény több ponton is alkotmányellenes, mert sérti a jogbiztonságot, a bírói függetlenséget, a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint bizonyítási tehernek az alperest (devizahitelest, illetve ez esetben a magyar állam képviselőjét) kellene terhelnie. A bíróság azonban ezzel nem értett egyet.
Komáromi József, a takarékszövetkezetet képviselő ügyvéd elmondta, a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet 2007-től kezdődően kevesebb mint száz, svájci frankban elszámolt szerződést kötött, százkilencmillió forint értékben. A szerződések kamatait a LIBOR-hoz (London Inter-Bank Offer Rate, kamatátlag) kötötték, plusz 3,9 százalék kamatfelárat számoltak fel. A pénzintézetnek nem volt devizatartaléka, ezért kénytelen volt vásárolni. Ha a vételi árat a hitel felvevője nem tartotta elfogadhatónak, díjmentesen felmondhatta a szerződést – emelte ki.
Kiss Tamás bíró rámutatott: a felperes (a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet) a keresetében és a tárgyaláson egyaránt egyedileg megtárgyalt szerződéses rendelkezésekről beszélt, nem pedig általános szerződési feltételekről (ászf), így a keresetet el kellett utasítani. A törvény ugyanis általános szerződési feltételek vizsgálatát teszi lehetővé. A bíróság így a kereshetőségi jog hiányában azt már nem is vizsgálta, hogy a törvényben előírt feltételeknek megfeleltek-e a felperes takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításai. Az ászf és az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel között az a különbség, hogy előbbi a pénzintézet - jelen esetben a takarékszövetkezet - saját sablonja, okirata, amelynek kialakításában a fogyasztó nem vett részt – ismertette. Az ítélet indoklásában elhangzott, hogy az ügyben nem indokolt az Alkotmánybírósághoz fordulni, mert nem sérültek az alkotmányos jogok. Bizonyos gazdasági, szociális, társadalmi helyzetek esetén lehetősége van a jogalkotónak, hogy a folyamatban lévő vagy már lezárt jogviszonyokba beavatkozzon.
A bíróság ítéletében kötelezte tegnap a takarékszövetkezetet, hogy tizenöt napon belül fizessen meg bruttó 464 ezer forint perköltséget az alperes magyar államnak.
A takarékszövetkezet jogi képviselője az ítélethirdetés után újságírók előtt elmondta: mivel a kereshetőségi jog hiánya miatt utasította el a bíróság a keresetet, feltehetően nem fellebbeznek az elsőfokú döntés ellen.
A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet által indított pert hétfőn a K & H Bank keresetének tárgyalása követi, majd hasonló perek sora következik, mivel a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumához csütörtökig tizennyolc bank és húsz egyéb pénzügyi intézmény nyújtott be keresetlevelet a devizahitelesekkel kapcsolatos törvényi vélelem megdöntése érdekében. A bíróság húsz keresetlevelet formai okokból elutasított. Mintegy négyszáz pénzintézet van Magyarországon, szakértők szerint hozzávetőleg másfél száz perre lehet számítani.
A haszon visszajár a devizahiteleseknek
Felkészült a kormány a devizahitelesek védelmére – mondta Répássy Róbert parlamenti államtitkár a távirati irodának. A kabinet mindent megtett azért, hogy a pénzintézetek által indított devizahiteles perekben az állammal szemben igényt érvényesítő bankok „alulmaradjanak”. A júliusban elfogadott törvény szerint nem az ügyfeleknek kell bizonyítaniuk, hogy tisztességtelenül jártak el velük szemben, hanem a bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesen jártak el. A törvény abból indul ki, hogy a tisztességtelenül szerzett előny, haszon visszajár a devizahiteleseknek - magyarázta.
Mikor nyerhet pert egy bank?
Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezés akkor lehet tisztességes, ha megfelel a Kúria véleményében felsorolt elveknek:
1. egyértelmű és érthető megfogalmazás elve;
2. tételes meghatározás elve;
3. objektivitás elve;
4. ténylegesség és arányosság elve;
5. átláthatóság elve;
6. felmondhatóság elve;
7. szimmetria elve.