Perel a jegybank a hitelelszámolások miatt

Törvényi felhatalmazás alapján az MNB tizenhat pénzügyi intézménnyel szemben indít közérdekű keresetekkel pereket, az azok forintalapú és ténylegesen devizában törlesztett hitel-, kölcsön-, lízingszerződéseivel kapcsolatos tisztességtelennek minősített egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelések miatt a Kúria által hozott, illetve az elszámolási törvény felhatalmazása alapján – jelentette be a jegybank.
Az Magyar Nemzeti Banknak a célja az, hogy a Fővárosi Törvényszék állapítsa meg: a perrel érintett intézmények 2010. november 26-át követően közzétett általános szerződési feltételei (ászf) vagy a korábban közzétett ászf-ek ezt követő módosításai tisztességtelenek, emiatt érvénytelenek. Az ezeken alapuló egyoldalú emelés miatt a pénzügyi intézményeknek elszámolási kötelezettségük keletkezik valamennyi olyan fogyasztó esetében, amelyeknél az adott kikötést alkalmazták.

Az eljárást tehát az érintett ügyfeleknek nem kell külön kérniük, azokat a fogyasztók nevében indítja el a jegybank.

A bíróságnak a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél vizsgálatától számított tizenötödik napra kell kitűzni. A bíróság az eljárásban kizárólag azt vizsgálja, hogy a tisztességtelennek tartott szerződéses kikötés a kúriatörvényben meghatározott elvek szerint tisztességes-e. Ez alapján a következő döntéseket hozhatja: a szerződéses kikötés tisztességes, s így a keresetet elutasítja; vagy a szerződéses kikötés tisztességtelen, emiatt érvénytelen.

Az MNB 2015 márciusában kétszáztíz pénzügyi intézménytől kapott adatszolgáltatást arra vonatkozóan, hogy azoknál sor került-e 2010. november 27. és 2014. július 19. között egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést eredményező szerződésmódosításra. Közülük százharmincnyolc intézmény nyilatkozott úgy, hogy nem hajtott végre ilyen lépést, ötvenhat pedig alávetési nyilatkozatot tett arról, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán megfizettetett összegekkel túlfizetésként önként elszámol a fogyasztókkal.
A fennmaradó tizenhat intézmény esetében élt az MNB a közérdekű keresetindítási jogával.

Ha utólagosan tehát olyan információ jut az Magyar Nemzeti Bank birtokába, amely szerint valamelyik pénzügyi intézmény valótlanul nyilatkozott arról, hogy nem emelt egyoldalúan kamatot, díjat, költséget, akkor a jegybank kötelezni fogja az érintett intézményt a perindításhoz szükséges kivonatok benyújtására, és utólagosan közérdekű pert indíthat ezen piaci szereplővel/szereplőkkel szemben is.