Gazdaság
Pénzéhez juthat több ezer ügyfél
Csaknem kétszázmilliárd forintot tesz ki az az összeg, amely a brókerbotrányok miatt a Befektetővédelmi Alap tagjaira hárul
Az ősz áttörést hozhat a brókerbotrányokban az ügyfeleknél. A Buda–Cash esetében a tizenháromezer ügyfélből mintegy három–négyezren juthatnak hozzá hiánytalanul a pénzükhöz, a velük történő egyeztetések és kifizetések folyamatban vannak. Szeptember 1-jétől pedig megindult a Quaestor-ügyfelekkel való adategyeztetés is, a felszámoló közlése szerint a fiktív kötvényeken kívül minden értékpapír és pénzeszköz rendelkezésre áll az ügyfélszámlákon, így azokat gyorsított eljárásban, az ügyfélvagyon másik befektetési szolgáltatóra való átruházásával adják ki. A Hungária ügyfeleivel is elkezdődött a kapcsolatfelvétel, a pontos hiány feltárása azonban még mindig folyamatban van. Azoknál a károsultaknál, ahol az ügyfélvagyont nem sikerült hiánytalanul feltárni, a Befektetővédelmi Alap (Beva) kezdi meg a kártalanítást.
A Buda-Cash ügyfelei között sokan maradtak olyanok, akiknél hiányt tártak fel az értékpapírok között – számolt be a Portfólió. Nekik arányosítva fizet majd a felszámoló. A továbbra is hiányzó értékpapírok után pedig a Beva áll helyt maximum húszezer eurós összeghatárig.
A fiktív Quaestor-kötvénnyel rendelkezők számára a Bevát érintő kifizetések javarészt lezajlottak, a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjából (Quaestor Alap) történő kártérítés elindulására pedig az Alkotmánybíróság döntéséig várni kell. A Hungária Értékpapírnál továbbra is arra várnak, hogy a felszámoló megállapítsa az ügyfélvagyon mértékét és azt, hogy ennek mekkora része adható ki hiánytalanul.
Az első körben a Beva száztízmilliárd forintnyi hitelt vett fel július elején az MNB-től a brókerügyek kárkifizetésére. Ebből 88 milliárd ment a fiktív Quaestor-kötvényekre húszezer eurós összeghatárig, a fennmaradó összeget pedig a Buda-Cash és a Hungária ügyfeleinek kártalanítására vette fel az alap (nagyjából tizennyolc és négymilliárd forintos megosztással a céltartalékképzés szerint). Az alapnál október elején jelentkezik majd a száztízmilliárd forintos hitel visszafizetésének kötelezettsége, mivel a jegybanktól csak három hónapos áthidaló kölcsönt vehetett fel az alap.
Azt is tudjuk, hogy a Quaestor Alapnak (aminek kártalanítási kötelezettségét szintén a Beva-tagok állják) további közel nyolcvannyolcmilliárd forintot kell kifizetnie a hatmillió forint feletti (de harmincmillió forintos összeghatárig) fiktív kötvénnyel rendelkező károsultak számára. Erre az összegre az alap egyelőre sem piaci szereplőktől, sem az MNB-től nem kapott hitelt a folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárások miatt. Lényegében tehát 198 milliárd forintot tesz ki a teljes összeg, ami a brókerbotrányok miatt a Beva tagjaira hárul. A DRB Bankcsoport betéteseinek kártalanítása ezt az összeget még 103 milliárddal dobja meg a bankszektor számára az Országos Betétbiztosítási Alap kártalanításán keresztül, és mivel a Beva-befizetések kilencven százalékát is a bankok adják, így nekik mindez több mint kétszáznyolcvanmilliárd forintnyi költséget jelent.
A Buda-Cash ügyfelei között sokan maradtak olyanok, akiknél hiányt tártak fel az értékpapírok között – számolt be a Portfólió. Nekik arányosítva fizet majd a felszámoló. A továbbra is hiányzó értékpapírok után pedig a Beva áll helyt maximum húszezer eurós összeghatárig.
A fiktív Quaestor-kötvénnyel rendelkezők számára a Bevát érintő kifizetések javarészt lezajlottak, a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjából (Quaestor Alap) történő kártérítés elindulására pedig az Alkotmánybíróság döntéséig várni kell. A Hungária Értékpapírnál továbbra is arra várnak, hogy a felszámoló megállapítsa az ügyfélvagyon mértékét és azt, hogy ennek mekkora része adható ki hiánytalanul.
Az első körben a Beva száztízmilliárd forintnyi hitelt vett fel július elején az MNB-től a brókerügyek kárkifizetésére. Ebből 88 milliárd ment a fiktív Quaestor-kötvényekre húszezer eurós összeghatárig, a fennmaradó összeget pedig a Buda-Cash és a Hungária ügyfeleinek kártalanítására vette fel az alap (nagyjából tizennyolc és négymilliárd forintos megosztással a céltartalékképzés szerint). Az alapnál október elején jelentkezik majd a száztízmilliárd forintos hitel visszafizetésének kötelezettsége, mivel a jegybanktól csak három hónapos áthidaló kölcsönt vehetett fel az alap.
Azt is tudjuk, hogy a Quaestor Alapnak (aminek kártalanítási kötelezettségét szintén a Beva-tagok állják) további közel nyolcvannyolcmilliárd forintot kell kifizetnie a hatmillió forint feletti (de harmincmillió forintos összeghatárig) fiktív kötvénnyel rendelkező károsultak számára. Erre az összegre az alap egyelőre sem piaci szereplőktől, sem az MNB-től nem kapott hitelt a folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárások miatt. Lényegében tehát 198 milliárd forintot tesz ki a teljes összeg, ami a brókerbotrányok miatt a Beva tagjaira hárul. A DRB Bankcsoport betéteseinek kártalanítása ezt az összeget még 103 milliárddal dobja meg a bankszektor számára az Országos Betétbiztosítási Alap kártalanításán keresztül, és mivel a Beva-befizetések kilencven százalékát is a bankok adják, így nekik mindez több mint kétszáznyolcvanmilliárd forintnyi költséget jelent.