Gazdaság
„Parttalanná” válhatott volna a Questor-eljárás
Meghosszabbították a Buda-Cash-ügy két gyanúsítottjának előzetesét
A főügyész közleményében emlékeztetett arra: február 5-én tartott sajtótájékoztatót a Quaestor-ügyben történt vádemelésről, és azon kitért arra is, miért mellőztek több tízezer sértettet a nyomozásban. Ibolya Tibor megismételte: a nyomozás részbeni mellőzésére a vádlottak büntetőjogi felelősségre vonásának érdekében és ezáltal közvetetten az általuk megkárosított sértettek érdekében került sor.
A több tízezer rendbeli bűncselekmény vád tárgyává tétele ugyanis a bizonyítási eljárást parttalanná tenné, a vádemelés után a bírósági eljárás önmagában emiatt évekkel húzódhatna el - írta. Hozzátette azt is, a terhelteknek fel nem róható okból elhúzódó büntetőeljárás nyomatékos enyhítő körülmény, így a nagyszámú halmazat bűnösség megállapítása esetén nem súlyosabb, hanem lényegesen enyhébb büntetések kiszabását eredményezné. Kitért arra, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lehetőség van a nyomozást részben mellőzni olyan bűncselekmények miatt, amelyeknek az elkövetett jelentősebb súlyú bűncselekmények mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentőségük.
Fidesz: a szocialisták most is becsapják a károsultakat
A Fidesz szerint a szocialisták most is becsapják a Quaestor-károsultakat. A nagyobbik kormánypárt frakciójának szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében Szakács László MSZP-s országgyűlési képviselő nyilatkozatára reagáltak, aki egy szerdai demonstráció előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: még mindig nem tudni, mi lett a Quaestor-ügyben eltűnt "220 milliárd" forint sorsa. Az ellenzéki politikus szavai szerint "egy Fideszhez közel álló brókercég" csődje után az ügyészség "ímmel-ámmal" nyomozott, a kártalanítás összege is igen csekély, a legfőbb kérdés tehát az, hogy "kinek lopták el" a pénzt. A Fidesz közleményében azt írták, hogy a szocialisták most is becsapják a károsultakat, miközben mindvégig a csaló brókerek és a bankok oldalán álltak. "A brókerbotrányok is azért történhettek meg, mert az MSZP a kormányzása alatt fellazította a brókercégekre vonatkozó szabályokat" - tették hozzá. Úgy fogalmaztak, hogy a polgári kormány lezárta az évtizedes pénzügyi korrupciót, rendet tett a brókerpiacon és kártalanítja a brókercsalások áldozatait, szemben a szocialistákkal, akik soha senkit nem kártalanítottak. A Fidesz hangsúlyozta, hogy már nyáron elfogadták a kártalanítási törvényt, amit a bankok megtámadtak az Alkotmánybíróságon. Azt írták, hogy a károsultak annyi kárpótlásban részesültek, amennyit az Alkotmánybíróság megengedett, ezért ma általános kártalanítás helyett egyedi elszámolást kell végrehajtani. A Kárrendezési Alap ennek megfelelően teszi a dolgát, és várhatóan májusban kezdődik a Quaestor-ügy büntetőpere is - olvasható a közleményben.
A Quaestor-károsultak felvetésére, hogy a mellőzésük miatt nem tudják a polgári jogi kárigényüket a büntetőeljárás során érvényesíteni, leszögezte: a sértettek igényérvényesítésére csak akkor kerülhetne sor, ha a vádlottak bűnösségét a bíróság jogerősen megállapította. Ez azt is jelentené, hogy a sértettek polgári jogi igényére a bíróságnak külön-külön minden esetben bizonyítást kellene felvennie. Ha ez az eljárást jelentékenyen késleltetné, akkor a törvény alapján a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését olyan egyéb törvényes útra utasíthatná - például polgári perre -, amely a büntetőeljárástól függetlenül most is nyitva áll a károsultak előtt - jegyezte meg a főügyész.
A zár alá vétellel kapcsolatos felvetésekre reagálva közölte: a Fővárosi Főügyészség még a nyomozás során összesen 100 milliárd forintot meghaladó névértékű ügyfélvagyon zár alá vételét megszüntette annak érdekében, hogy a felszámoló zavartalanul megkezdhesse az ügyfelek követeléseinek kielégítését, illetve ebből a célból az egyeztetést. A konkrétan a vádlottakhoz köthető vagyonelemek - ingók, ingatlanok, számlapénzek, üzletrészek - lefoglalása, illetve zár alá vétele ugyanakkor jelenleg is fennáll - közölte.
A Quaestor-ügy károsultjainak egy csoportja szerdán a Lánchíd pesti hídfőjénél, a Széchenyi István téren tüntetett. A tüntetés szónokai arról beszéltek, hogy egy éve "dőlt be" a Quaestor Értékpapír Zrt. és azért demonstrálnak, mert 32 ezer károsult és családjuk "jogsértő, méltatlan" helyzetére akarják felhívni a figyelmet. Azt mondták, a nyomozás nem tudta megállapítani, hová tűnt a Quaestor-vagyon és milyen vagyonelemek vannak meg, milyen értékben.
Szakács László, az MSZP országgyűlési képviselője a demonstráció előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: még mindig nem tudni, mi lett a Quaestor-ügyben eltűnt "220 milliárd" forint sorsa. Közölte, "egy Fideszhez közel álló brókercég" csődje után az ügyészség "ímmel-ámmal" nyomozott, a kártalanítás összege is igen csekély, a legfőbb kérdés tehát az, hogy "kinek lopták el" a pénzt. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: az ügyészség feladata, hogy megkeresse a pénzt, és visszakapják a károsultak. Hozzátette: ha erre nem képesek, akkor Polt Péter legfőbb ügyésznek le kellene mondania.
A jegybank tavaly március 10-én függesztette fel részlegesen a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben nyomozás indult, amelyben március végén három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét letartóztatták.
A fővárosi főügyész idén február 5-én jelentette be, hogy vádat emeltek Tarsoly Csaba és tíz társa ellen a Quaestor-ügyben, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt. A vádirat lényege, hogy Tarsoly Csaba és társai a mintegy 47 társaságból álló Quaestor-csoport működtetése során, 2007-től bizonyíthatóan olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt.
A Quaestor- és a Hungária-kötvényesek kárrendezését végző Kárrendezési Alap február 10-én azt közölte az MTI-vel, hogy a korábban beadott igényekkel együtt már több mint 32 ezer károsult kérelmét vette nyilvántartásba. Az alap március 31-éig vizsgálja meg a kérelmek jogosságát és állapítja meg a kárrendezés összegét.
Meghosszabbították a Buda-Cash-ügy két gyanúsítottjának előzetesét
A Fővárosi Törvényszék szerdán két hónappal meghosszabbította a Buda-Cash-ügy gyanúsítottjai közül kettőnek, V. Péternek és T. Péter Árpádnak az előzetes letartóztatását. A törvényszék szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében az áll: a nyomozó hatóság az iratokat - vádemelési javaslattal - már elküldte a Fővárosi Főügyészségnek.
A bíróság döntésének indoklásában hangsúlyozta: feltétlenül szükséges, hogy a gyanúsítottak folyamatosan jelen legyenek az eljárás során. A bíróság elfogadta az ügyészség álláspontját arról, hogy a gyanúsítottak folyamatosan megtévesztő magatartást tanúsítottak abban a tízéves időszakban, amely alatt a gyanú szerinti cselekmények történtek. Erre tekintettel jelenlétük az eljárás során "nem tűnik önkéntes jogkövetéssel biztosíthatónak", így a bíróság nem látott lehetőséget arra, hogy enyhébb kényszerintézkedést alkalmazzon - közölték.
A bíróság határozatát az ügyész, a gyanúsítottak és védőik is tudomásul vették. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt.
Tavaly március 9-én több helyszínen egy időben tartottak házkutatásokat. Tíz embert állítottak elő, egyet tanúként, kilencet gyanúsítottként hallgattak ki. A rendőrség négy ember előzetes letartóztatását kezdeményezte, közülük a Fővárosi Törvényszék március 18-án V. Péternek, Gy. Jánosnak és T. Péter Árpádnak, a Buda-Cash vezérigazgatójának és két vezérigazgató-helyettesének az előzetes letartóztatását rendelte el jogerősen, majd ezt később meghosszabbították. Ibolya Tibor fővárosi főügyész október 2-ai, az MTI-hez eljuttatott közleményében az áll: tizenegyre emelkedett a Buda-Cash-ügy gyanúsítottjainak száma, közülük négyen vannak előzetes letartóztatásban, a többi gyanúsított szabadlábon védekezik.
A rendőrség az ügyben csalás és a számvitel rendje megsértésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást. A gyanú szerint a brókerek négy bankot és rajtuk keresztül kisbefektetők ezreit károsították meg mintegy 60-65 milliárd forinttal.