Gazdaság

Parlamenti vitanap a bérhelyzetről

Bánki Erik: nonszensz, hogy az uniótól várjunk segítséget a felzárkóztatásban

A képviselők az európai uniós munkabérkülönbségek csökkentéséről tartottak politikai vitát a Jobbik kezdeményezésére tegnap az Országgyűlésben.

Megfelelő gazdasági feltételekre és olyan munkahelyekre van szükség, ahol képesek az elvárt színvonalú bért a munkavállalóknak kifizetni – hangsúlyozta tegnap Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és -képzésért felelős államtitkára az Országgyűlésben, ahol a képviselők megvitatták a Jobbik kezdeményezését a bérunióról. Kiemelte: a foglalkoztatásbővülés meghatározó tényezője a piaci munkahelyek számának növekedése volt: a 2010 óta elért 662 ezres foglalkoztatásbővülés több mint kétharmada a hazai versenyszférában helyezkedett el.

Varga László (MSZP)  szerint a kormány megkésve követte az elvándorlás folyamatát, és későn emelte komolyabb mértékben a minimálbért és a garantált bérminimumot. Mint fogalmazott: nálunk két euró az átlagos órabér, nyugaton tíz is elérhető, sokaknak azonban már négy–négy és fél is elég lenne a hazai boldoguláshoz.

Vona Gábor (Jobbik) szerint a béruniós kezdeményezésükkel kapcsolatban meg kell értetni az unió nyugati részével, hogy ez az ő érdekük is, különben a keleti régió tönkremegy, és ez az egész uniót magával sodorhatja. A bérválságért a magyar kormány a felelős, nem lehet Brüsszelre vagy az unióra mutogatni – jelentette ki Szél Bernadett (LMP).

Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette: nonszensz, hogy hazánk az uniótól várjon segítséget a keresetek felzárkóztatása érdekében. Hozzátette: az uniónak semmilyen közvetlen eszköze nincs arra, hogy azt támogassa. Szerinte a bérfelzárkóztatás érdekében hozott kormányzati intézkedések a 2010-ben vállaltakon is túlmutatnak, ami annak köszönhető, hogy a magyar gazdaság teljesítménye átlag fölött bővül.


Röviden. Kérdések a génmódosításról, Párkányról, kárenyhítésről és utakról

- Kepli Lajos (Jobbik) azt kérdezte, mit tesz a kormány a Párkányba tervezett hulladékégető ellen. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára elmondta: amint a szlovák fél beruházási szándékáról tudomást szereztek, azonnal tájékoztatást kértek. A szlovákok még adósok a beruházás környezeti hatástanulmányaival és a magyar tárcának nyilvános fórumot kell szerveznie.

- Ikotity István (LMP) szerint csúcsra járatják a GMO-lobbit a kormányban. Nagy István FM-államtitkár a génmódosításról úgy reagált, hogy minden olyan termék, amelyet Magyarországon GMO-mentes védjeggyel látnak el, az legfeljebb 0,1 százalékos határértékkel tartalmaz génmódosított anyagokat.

- Ikotity István azt is tudakolta, mennyibe került eddig a paksi atomerőmű bővítésének előkészítése. Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár szerint az LMP azt akarja, hogy a magyar háztartások többet fizessenek az áramért.

- Pócs István (Fidesz) arról érdeklődött, hogy mennyiben válnak kedvezőbbé a mezőgazdasági kárenyhítés feltételei a legutóbbi törvényi változtatások után. Nagy István államtitkár elmondta, hogy kiszélesítették az aszály meghatározását; a kártérítési alapban pedig 24 milliárd forint áll rendelkezésre.

- Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy az Adrilux nevű cég hazahozza Kínából 200 fős üzemét, mert kint, dollárban, több mint tízszeresére nőttek a bérek. Már a kínai bérek is magasabbak, mint a magyarok – kommentálta. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint a valóság az, hogy egy magyar vállalkozás a gazdasági érdekeit követve döntött úgy: az európai piacra szánt termékeit ezentúl itthon szerelteti össze.

- Boldog István (Fidesz) a 4-es számú gyorsforgalmi út fejlesztéséről kérdezett. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: az M4-es az M0-s és Cegléd közötti szakaszán a kivitelezési munkák megkezdődtek. Cegléd és Abony között 2019 első negyedévben kezdődhetnek meg, az Abony–Törökszentmiklós közötti szakaszon a műszaki készültség átlagosan 30 százalékos.

- Tukacs István (MSZP) az M3-as autópálya szabolcsi szakaszára rávezető utak rossz állapotára hívta fel a figyelmet. Fónagy János szerint tavaly hét útszakaszt újítottak meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 45,5 kilométeren, a kormány terveiben további 33 megyei útszakasz felújítása szerepel, mintegy 93 kilométer hosszon 6,3 milliárd forint költséggel.

- Vécsey László (Fidesz) azt firtatta, hogy a Brexit után is lesznek-e majd brit beruházások itthon. Szabó László külügyi államtitkár szerint lesznek, s a többi uniós tagállam is ezt szeretné. Kiemelte: Nagy-Britannia az egyik legkomolyabb befektető Magyarországon.

- Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy a nyugdíj meghatározásánál a NAV az adatközlést sokszor hónapokig elhúzza. Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: járulékfizetési kötelezettség akkor áll fenn, ha valaki nem biztosított, és egyéb jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Szerinte a hivatalok mindent megtesznek a gyorsabb ügyintézés érdekében.