Gazdaság
Panda-kötvényt bocsát ki Magyarország
Jüanban denominált, elsősorban kínai intézményi befektetőknek ajánlott tranzakcióval erősítjük a kapcsolatokat
Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) mandátumot adott a Bank of China és a HSBC pénzintézetnek egy jüanban (renminbi) denominált, elsősorban kínai intézményi befektetőknek ajánlott úgynevezett panda-kötvény kibocsátásának Magyarország részére történő megszervezésére – közölte az ÁKK tegnap a távirati irodával. A kibocsátás és az árazás a piaci körülmények függvényében valósul meg.
Magyarország tavaly áprilisban egymilliárd jüan (136,8 millió euró, 42,5 milliárd forint) értékben bocsátott ki 6,25 százalékos kamatozású, hároméves lejáratú jüankötvényt a kelet-közép-európai országok közül elsőként. A kibocsátást két és félszeresen túljegyezték. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kibocsátás alacsony összegét azzal magyarázta, hogy a tranzakcióra elsősorban nem finanszírozási, inkább piacmegismerési céllal került sor. A miniszter akkor hozzátette: esélyt lát arra is, hogy Magyarország még 2016-ban panda-kötvényt bocsásson ki Kínában. Hozzátette, további kétmilliárd jüanos lehetőségről van szó, ám ezt nem kívánják teljes mértékben kihasználni. Az ÁKK a jüanadósságot devizacsere-ügylet (swap) keretében euróalapúra alakította át, így a jüan árfolyamának alakulása nem jelent kockázatot.
Az előzményekhez tartozik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Bank of China elnöke 2015. november 25-én írt alá szándéknyilatkozatot renminbiben denominált magyar államkötvény kibocsátásáról.
Az ÁKK és a Bank of China tavaly januárban sikeres befektetői találkozót tartott Szingapúrban és Hongkongban, amelyen fel tudták mérni a piacot. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója idén áprilisban a Magyar Nemzeti Bank harmadik, Budapesti renminbi kezdeményezés elnevezésű konferenciáján is beszélt arról, hogy az adósságkezelő 2017-re 1,2 milliárd euró devizaforrás bevonását tervezte, aminek része az államkincstár által belföldön értékesített eurókötvény is, de felvetődhet egy nemzetközi devizakötvény-kibocsátás lehetősége is.
Magyarország tavaly áprilisban egymilliárd jüan (136,8 millió euró, 42,5 milliárd forint) értékben bocsátott ki 6,25 százalékos kamatozású, hároméves lejáratú jüankötvényt a kelet-közép-európai országok közül elsőként. A kibocsátást két és félszeresen túljegyezték. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kibocsátás alacsony összegét azzal magyarázta, hogy a tranzakcióra elsősorban nem finanszírozási, inkább piacmegismerési céllal került sor. A miniszter akkor hozzátette: esélyt lát arra is, hogy Magyarország még 2016-ban panda-kötvényt bocsásson ki Kínában. Hozzátette, további kétmilliárd jüanos lehetőségről van szó, ám ezt nem kívánják teljes mértékben kihasználni. Az ÁKK a jüanadósságot devizacsere-ügylet (swap) keretében euróalapúra alakította át, így a jüan árfolyamának alakulása nem jelent kockázatot.
Az előzményekhez tartozik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Bank of China elnöke 2015. november 25-én írt alá szándéknyilatkozatot renminbiben denominált magyar államkötvény kibocsátásáról.
Az ÁKK és a Bank of China tavaly januárban sikeres befektetői találkozót tartott Szingapúrban és Hongkongban, amelyen fel tudták mérni a piacot. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója idén áprilisban a Magyar Nemzeti Bank harmadik, Budapesti renminbi kezdeményezés elnevezésű konferenciáján is beszélt arról, hogy az adósságkezelő 2017-re 1,2 milliárd euró devizaforrás bevonását tervezte, aminek része az államkincstár által belföldön értékesített eurókötvény is, de felvetődhet egy nemzetközi devizakötvény-kibocsátás lehetősége is.