Paksról érdeklődtek az osztrákok

Magyarországon az atomenergia az egyetlen olyan villamosenergia-termelő technológia, amely megbízhatóan, vagyis időjárási körülményektől függetlenül, nagy mennyiségben, károsanyag-kibocsátás nélkül, alacsony áron termel villamos energiát, és a hosszú távú ellátásbiztonságot is szavatolni tudja. A jelenleg üzemelő négy paksi atomerőművi blokk az ország villamosenergia-felhasználásának 36 százalékát biztosítja, de még így is Luxemburg és Litvánia után hazánk importálja arányaiban a legtöbb áramot az Európai Unióban – hangsúlyozta tegnap Bécsben, a műszaki egyetemen, a Paks II beruházás környezeti hatásairól szóló nemzetközi konzultáción Aszódi Attila, az atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos. A szakember közölte: az új paksi blokkok a jelenleg elérhető legbiztonságosabb, úgynevezett „3+” generációs technológiát képviselik, és tervezésük során figyelembe veszik a fukushimai baleset nemzetközi tapasztalatait is. A lehető legnagyobb biztonságot garantálják, és megfelelnek minden magyar és európai uniós előírásnak.

Aszódi Attila kiemelte: az atomerőművek működésük során nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat, ezáltal az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontos elemei Magyarországon és Európában egyaránt. A két új paksi blokk hosszú távon a magyar villamosenergia-fogyasztás körülbelül negyven százalékát adja majd, a maradék hatvanszázaléknyi áram előállítása pedig tág teret biztosít a megújuló energiaforrások és más technológiák alkalmazására. A kormánybiztos előadásában rámutatott arra is, hogy Magyarországon 2009 óta, a kormányok összetételétől függetlenül, a döntéshozók kiemelt ügyként kezelték a paksi „kapacitásfenntartás” előkészítését. Végül 2014-ben született meg a fejlesztéssel kapcsolatos döntés.
„Az energiamix kialakítása tagállami hatáskör, minden uniós ország a saját adottságai és lehetőségei szerint határozhatja meg energiapolitikai célkitűzéseit. Magyarország 2013 vége óta folyamatosan és részletesen tájékoztatja Brüsszelt a projekt részleteiről. Néhány hete az Európai Bizottság meg is állapította, hogy a projekt teljesíti az Euratom szerződés célkitűzéseit” – emelte ki a kormánybiztos, megjegyezvén: utóbbi azt jelenti, az energiapolitikai, nukleáris biztonsági, fűtőanyag-ellátási, valamint hulladékkezelési kérdések tervezett megoldása összhangban van az uniós elvárásokkal, előírásokkal.

Elhangzott még az is, hogy a projekttársaság környezeti hatástanulmánya is alátámasztja, hogy a paksi beruházással kapcsolatban semmilyen határon átnyúló érdemi környezeti hatás nem várható. Ennek ellenére Magyarország harminc európai országot értesített a környezetvédelmi engedélyezési eljárásról az espoo-i egyezmény keretében: tizenegy állam – Ausztria, Csehország, Görögország, Horvátország, Málta, Németország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna – jelezte részvételi szándékát a nemzetközi környezetvédelmi eljárásban. „Azért jöttünk Bécsbe, hogy szakmai érvekkel válaszoljunk a projekt iránt érdeklődő osztrák polgárok kérdéseire, felvetéseire, észrevételeire” – tette hozzá.

---

Tiltakozását fejezte ki a Greenpeace

Ausztriában már az atomerőművi áram importját is betiltják, nem is értik, hogy az Orbán-kormány miért erőlteti az új paksi atomerőmű építését – mondták lapunknak a Greenpeace helyszínen megjelent aktivistái. Állításuk szerint a Greenpeace tanulmánya alátámasztja, hogy erre a veszélyes projektre nincs szükség, emelték ki a fórumon hozzászólásukban az aktivisták, akik szerint sem biztonsági, sem energetikai és gazdasági szempontokkal nem magyarázható a magyar kormány elkötelezettsége. A fórumon egyébként részt vettek a burgenlandi tartomány vezetői is, valamint számos civilszervezet képviselői. Egy osztrák mérnök kifejtette, az az általános vélekedés, hogy több megújulóenergia-technológia a megfelelő piaci környezet biztosításával versenyképesebben termel áramot mint egy atomerőmű.