Gazdaság

Paksi bővítés - Ausztria az Európai Bírósághoz fordul

A magyar kormány kitart a paksi kapacitásfenntartás mellett

Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságnak a paksi atomerőmű bővítése ellen - jelentette be az osztrák környezetvédelmi minisztérium hétfőn. A magyar kormány kitart a paksi kapacitásfenntartás mellett, amely az EU, a magyar és nemzetközi hatóságok teljes kontrollja és engedélye mellett zajlik - közölte a Miniszterelnökség. 

Az osztrák kormány azt kéri, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát, mellyel jóváhagyták a bővítést - mondta el egy minisztériumi szóvivő.

A magyar kormány kitart a paksi kapacitásfenntartás mellett 
A magyar kormány kitart a paksi kapacitásfenntartás mellett, amely az EU, a magyar és nemzetközi hatóságok teljes kontrollja és engedélye mellett zajlik - közölte a Miniszterelnökség az osztrák bejelentésre reagálva.
A Miniszterelnökség közleményében hangsúlyozta: a bírósági eljárás megindítása nincs hatással a brüsszeli jóváhagyásra, az osztrák kereset nem bír halasztó hatállyal, a Paks II. projekt munkálatai zavartalanul folynak tovább.
A bizottság 2014 novemberében kezdte vizsgálni a bővítés állami támogatását, végül tavaly tavasszal jóváhagyta az orosz hitellel megvalósuló projektet. Az osztrák kormány február 25-ig nyújthatja be semmítési kérelmét a bíróságnak.
A Miniszterelnökség közleményében felidézi: Ausztria már 2016 februárjában, a formális versenyjogi vizsgálat keretein belül is eljuttatta észrevételeit Brüsszelbe. Ezeket a megjegyzéseket is értelmezve és értékelve jutott arra 2017 tavaszán a Bizottság, hogy a Paks II. projektet jóváhagyja. Vagyis az Ausztria által kifogásolt versenyjogi döntés keretében a brüsszeli testület alaposan értékelte az antinukleáris tagországok, illetve szervezetek észrevételeit, ugyanakkor nem találta azokat szakmailag megalapozottnak.
A Miniszterelnökség szerint az osztrák fél bejelentése várható volt, hiszen az osztrák állam antinukleáris hozzáállása már a brit Hinkley Point C atomerőművi beruházás esetében is tetten érhető volt, amikor a brit beruházás állami támogatását jóváhagyó döntés tárgyában pert indított az EB ellen. Az eljárásba a magyar kormányzat is beavatkozik az EB és a brit kormány oldalán.
A közlemény kitér arra is, hogy Magyarország és Ausztria között igen intenzív párbeszéd zajlik nukleáris ügyekben: a két ország között 1987 óta van érvényben bilaterális egyezmény, amelyben a gyorsértesítési feladatok mellett rendszeres információt kapnak a Paks II. projekt előrehaladásáról. Magyarország hosszú évek óta lehetővé teszi, hogy Ausztria környezeti mérőállomást működtessen Paks mellett, Gerjenben, folyamatosan nyomon kövesse az adatait - olvasható a közleményben, amely kiemeli
, hogy az ENSZ Espoo-i Egyezmény titkársága "best practice"-ként, vagyis követendő példának és jó gyakorlatnak minősítette a Paks II. beruházás környezeti hatásvizsgálati eljárását, ugyanígy jó gyakorlatnak azonosította ezt az ENSZ alatt működő, bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is.

 

"Az Európai Bizottság rossz üzenetet küld az energiapolitikában azzal, ha habozás nélkül jóváhagyja az atomerőmű építéséhez nyújtandó támogatást" - szólt a tárca indoklása.

A bizottság 2014 novemberében kezdte vizsgálni a paksi atomerőmű-bővítés állami támogatását, végül tavaly tavasszal jóváhagyta az orosz hitellel megvalósuló projektet.

"Az elmúlt hetekben nagyon körültekintően megvizsgáltuk ezt a lehetőséget, és arra a következtetésre jutottunk, hogy rendelkezésünkre állnak a szükséges jogi alapok" - hangsúlyozta az APA osztrák hírügynökségnek a 2017-es választásokon győztes Osztrák Néppárt környezetvédelmi minisztere, Elisabeth Köstinger.

Az atomenergia "nem fenntartható energiaforma, és az éghajlatváltozásra sem válasz" - tette hozzá a tárcavezető, kiemelve, hogy kész küzdeni álláspontjáért.

Ausztria azt fogja megkérdőjelezni, hogy a közösség érdekeit szolgálja-e a bizottság döntése. Az osztrák környezetvédelmi minisztérium szerint az atomenergia támogatása csak ebben az esetben fogadható el. A bizottsággal szemben a bécsi kormány nem fogadja el a budapesti kabinet érvelését, és úgy véli, hogy Magyarország más forrásokból is tudná fedezni energiaszükségletét. Ausztria szerint a közbeszerzési pályázat kiírásának hiánya is gondot jelenthet Paks II. esetében.

Az osztrák kormány február 25-ig nyújthatja be semmítési kérelmét a bíróságnak.

Magyarországgal szemben 2015-ben kezdődött kötelezettségszegési eljárás amiatt, mert közbeszerzés nélkül állapodott meg a magyar kormány a Roszatommal az új paksi blokkok építéséről. Az Európai Bizottság 2016. november 17-én végül megszüntette az eljárást, s tavaly tavasszal az állami támogatást is jóváhagyta.

Jelenleg az Európai Unióban 14 ország használ atomenergiát. A 14 országban 129 nukleáris reaktor működik, átlagéletkoruk 30 év. Tíz tagország tervezi új atomerőmű építését, közülük háromban (Finnország, Franciaország, Szlovákia) építés alatt áll 4 reaktor, ugyancsak három országban (Finnország, Magyarország, Egyesült Királyság) pedig engedélyezési fázisban van új atomerőmű-építés. További öt országban (Bulgária, Csehország, Litvánia, Lengyelország, Románia) áll előkészítés alatt hasonló projekt - írta 2017-es jelentésében az Európai Bizottság.