Paks ismét középpontban

Nem sértette meg az Európai Unió közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályozását a Paksi atomerőmű bővítéséről szóló, tavaly januárban aláírt magyar-orosz kormányközi megállapodás, valamint a tavaly decemberben aláírt tervezési, beszerzési és kivitelezési szerződés - közölte a Miniszterelnökség a Bruxinfo hírportál értesülésére reagálva, amelyben arról számoltak be, hogy az Európai Bizottság (EB) megítélése szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adtak megbízást az orosz Roszatom cégnek a paksi atomerőmű kibővítésére. A portál értesülései szerint a testület valószínűleg csütörtökön hivatalos felszólító levelet készül küldeni Budapestnek, amelyet a paksi projektet érintő minden folyamatban lévő és tervezett további beszerzés felfüggesztésére is fel kíván szólítani. A Bruxinfo kérdésére az EB nem erősítette meg a hírt, de nem is cáfolta. A testület csütörtökön fog döntést hozni kötelezettségszegési ügyekben.

"A baloldal, mint mindig, most is a nemzeti érdekek ellen van, és számukra az lenne az öröm, ha Magyarországot megbüntetnék és a magyarok hosszútávú áramellátására tervezett paksi atomerőmű fejlesztése is elmaradna" - fogalmaz a Fidesz, mejegyezve, a baloldal hónapok óta kilincsel Brüsszelben a beruházás leállításáért, "semmibe véve a magyar emberek és gazdaság érdekeit".
A közlemény kiemeli: a paksi atomerőmű fejlesztése kiemelt nemzeti érdek, a hosszútávú, biztonságos és olcsó áramellátás feltétele, amellyel tovább Magyarország energetikai függetlensége.
A kormánypárt emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a bővítésre eredetileg Gyurcsány Ferenc kormánya kérte a parlament felhatalmazását még 2009-ben, a baloldali politikusok pedig kormányzásuk alatt nem csak egyértelműen támogatták a bővítést, "de közülük jó néhányan milliókat talicskáztak ki az atomerőműtől".
A Fidesz példaként említette, hogy szerinte Gyurcsány Ferenc 80 millió forintot tett zsebre egy cégén keresztül a paksi atomerőmű bővítésének népszerűsítésére, míg a szocialista Józsa István közel 7 milliárd forintot, frakciótársa Harangozó Tamás pedig ugyancsak milliókat.
A kormánypárt közleményében kijelenti továbbá, hogy a paksi fejlesztés minden részletét kezdettől leegyeztették Brüsszellel.

Jobbik: Nagyhatalmak játszmája zajlik
A Jobbik nagyhatalmak játszmájának tulajdonítja a paksi közbeszerzések esetleges felfüggesztésére vonatkozó európai bizottsági (EB) döntést.
Kepli Lajos, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerdán közleményben reagált arra az értesülésre, miszerint az EB megítélése szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, emiatt a paksi projektet érintő minden folyamatban lévő és tervezett további beszerzés felfüggesztésére fogják felszólítani Magyarországot.
A jobbikos politikus értékelése szerint a testület nem a szabad verseny iránti elkötelezettség, hanem az Egyesült Államok és Oroszország nagyhatalmi játszmájában betöltött szerepe alapján hozta meg döntését, egyoldalúan előbbi mellé állva. Ezt támasztja alá, hogy a bizottság korábbi elnöke, José Manuel Barroso még nem talált kivetnivalót a beruházással kapcsolatban - tette hozzá.
Kepli Lajos jogosnak tartotta ugyanakkor azt az uniós kritikát, ami - sajtóhírek szerint - a paksi beruházás dokumentációjának ilyen szintű titkosítását sérelmezi.
Pártja már korábban is felhívta a figyelmet, hogy Paks 2 részleteinek ilyen "nyakló nélküli mennyiségű és 30 évre szóló titkosítása" már túlmutat a nemzetbiztonsági szempontból indokolt mértéken, amire például terrorveszély miatt szükség lenne - írta.

 LMP: a kormány nyilatkozzon, hozzányúlt-e már a beruházási hitelhez 
Az LMP arra szólítja fel a kormányt, hogy még a mai napon nyilatkozzon arról: megkezdte-e a paksi atomerőmű-beruházáshoz kapcsolódó orosz hitel felvételét. Az ellenzéki párt szerint arra is választ kell adnia a kabinetnek: ki a politikai felelőse annak, ha a fejlesztés szükséges brüsszeli jóváhagyásai nélkül nyúlnak a hitelhez.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerdai sajtótájékoztatóján azokra a sajtóinformációkra hívta fel a figyelmet, amelyek szerint az összesen 10 milliárd eurós hitelkeretből az építkezés 2018-as megkezdéséig akár 310 milliárd forintot is lehívhatnak.
Szerinte az idei és a jövő évi költségvetési előirányzattal együtt összesen 451 milliárd forintot költhet el a kabinet úgy, hogy az Európai Bizottság még "parkoló pályára" is teheti a beruházást.
Utalt a Bruxinfo európai uniós ügyekkel foglalkozó hírportál értesülésére, amelyben arról számoltak be, hogy az Európai Bizottság (EB) megítélése szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adtak megbízást az orosz Roszatom cégnek a paksi atomerőmű kibővítésére.