Gazdaság
Paks II.: újabb támadás indul Brüsszelből
A kormány elkötelezett, hogy az atomerőmű állami tulajdon legyen, garantálva az energiabiztonságot
Az Európai Bizottság arra kíváncsi a Paks II. beruházással kapcsolatban, hogy egy magánberuházó is hasonló feltételek mellett finanszírozta volna-e a projektet, valamint hogy Magyarország beruházása állami támogatásnak minősül-e. Ha megállapítást nyer, hogy a projekt állami támogatást tartalmaz, a bizottság megvizsgálja, az a tervezett formában versenytorzuláshoz vezethet-e a magyar energiapiacon. Mindez abban a közleményben olvasható, amelyet a bizottság publikált tegnap. A testület azt is közölte, a vizsgálat úgynevezett mélyreható lesz, azért, hogy kiderüljön, megfelel-e az európai uniós szabályozásnak a nukleáris erőmű beruházásának finanszírozása. A beruházás mérete és jelentősége miatt tartja fontosnak az Európai Bizottság, hogy körüljárja, vajon a projekt finanszírozása a piaci feltételek szerint történt-e, vagy az állami támogatás befolyásolta azt. A bizottság részletesen értékeli a két reaktor építésére,
üzemeltetésére és leszerelésére vonatkozó üzleti esettanulmányt az elfogadott ügyleti feltételek alapján, valamint az uniós energiapiac előrejelzéseinek figyelembevételével – idézte Margrethe Vestager versenyjogi biztost a bizottsági közlemény.
A Miniszterelnökség szerint a magyar kormány határozott álláspontja, hogy a Paks II. projekt nem tartalmaz állami támogatást, és a beruházást egy racionális befektető is megvalósítaná, mivel a projekt várható megtérülése magasabb, mint a befektetett tőke költsége. A kormány azonban elkötelezett amellett, hogy a paksi atomerőmű állami tulajdonban maradjon, mivel csak így garantálható Magyarország energiabiztonsága, valamint a lakosság részére az olcsó és a vállalkozások számára a versenyképes árú villamos áram.
Az ellenzéki pártok azt követelik, hogy a kormány állítsa le a bővítést. A Demokratikus Koalíció azt írta, szégyen, hogy a magyar emberek érdekeit ma Brüsszelben képviselik. Az Együtt követelte, hogy ne fordítsanak több pénzt a paksi erőműbővítésre, és hozzák nyilvánosságra a megkötött szerződéseket. Az LMP megfontolja, hogy feljelentést tesz-e költségvetési csalás és államigazgatási jogkörben végzett károkozás miatt.
Brüsszel újabbnál újabb támadásokat indít a rezsicsökkentés ellen, és ehhez asszisztál neki a magyar baloldal is, amely szintén kezdettől támadja a rezsicsökkentést – válaszolt a Fidesz a reakciókra. A párt hangsúlyozta, az atomerőmű jelenlegi blokkjainak élettartama idővel lejár, bővítés nélkül Magyarország és a magyar emberek kiszolgáltatottak lennének, és pont ez Brüsszel és a magyar baloldal érdeke.
A bizottság az uniós szabályokhoz ragaszkodik
2 perces interjú: Hegedűs Miklós a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója
– Meglepte, hogy már két olyan lépést is tett az Európai Bizottság a paksi beruházással kapcsolatban, amelyek nehezíthetik az ütemterv betartását?
– Az energiapolitika az unión belül nemzeti hatáskör, tehát e szempontból Brüsszelnek semmi köze a kormány azon döntéséhez, hogy az atomenergia-termelést fejleszti tovább. Ugyanakkor a magyar gazdaságpolitika unortodox jellege szembemegy az EU-ban megszokott piaci felfogással, ahol természetes, és jogszabályi szinten is elvárás, hogy egy ilyen méretű beruházás kivitelezését nyílt versenyeztetéssel válasszák ki.
– Ahogyan az állami támogatás lehetősége is csípi Brüsszel szemét?
– A bizottság arra kíváncsi, hogy a beruházáshoz vettek-e igénybe állami támogatást, és ha igen, azt az uniós szabályozások tükrében értékelnék. Így kérdés, hogy a támogatási intézkedés nem vezet-e az energiapiac torzulásához.
– A vizsgálat miatt csúszhat a paksi beruházás megvalósítása?
– Igen. És az sem elképzelhetetlen, hogy újra kell tárgyalni a projektet. Ám lehet, hogy sokkal szerencsésebb lenne csak akkor elindítani az új blokkokat, amikor a mostaniak, 2032-ben végleg leállnak.