Paks II. lesz a kulcsa a biztonságos ellátásnak

Amíg a kőolaj, a földgáz és a szén importaránya azok behozatalától, exportjától és egy adott évi fogyasztásától, ezáltal pedig a hazai termeléstől függ, addig a villamos energia termelésében van egy adu ász a kezünkben: az atomerőműben megtermelt villamos energia akkor is hazainak minősül, ha az előállításához szükséges uránt, illetve nukleáris üzemanyagot importáljuk – írja Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos egy blogbejegyzésben. Szerinte egy atomerőműben egy egységnyi (kWh) villamos energia előállításához sokkal kisebb mennyiségű, azaz kisebb tömegű és kisebb térfogatú üzemanyagra van szükség, mint a fosszilis erőművekben, így az üzemanyag készletezése, stratégiai felhalmozása sokkal egyszerűbb és olcsóbb. Ennek megfelelően az atomerőművek többéves üzemanyagkészlettel rendelkeznek, a paksi például kétévessel. A két üzemanyag-betöltés közötti időtartam is 12 és 24 hónap között változik az atomerőműveknél. Az új paksi blokkok is 18 hónapos átrakási ciklussal üzemelhetnek. Ez az idő lehetőséget ad arra, hogy az ellátás esetleges zavarait az érintettek ki tudják küszöbölni.

Sokan azonban akadályt gördítenek Paks II. elé: ezért Magyarország áll az európai intézmények vizsgálata elé, mert a szakértők úgy gondolják, hogy – a technológiai titkokat is figyelembe véve – teljesen transzparens üzletről van szó. Ebben mind a piaci konstrukció, mind az ország energiaellátása stabil alapokon nyugszik.

Mint beszámoltunk róla, az évszázad megállapodásának és üzletének nevezte a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, Oroszországgal kötött együttműködést Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott oroszországi megbeszélése után. Putyin az ezzel kapcsolatos nemzetközi vitákat indokolatlannak tartja, mivel a két ország a hatvanas évek óta együttműködik ezen a téren, és most valójában nem történt más, mint hogy ezt meghosszabbították. Az elnök szerint a bírálatok helyett inkább köszönettel tartozunk Oroszországnak, hogy készen állt ennek meghosszabbítására. Így például azért is, hogy kitolták 2019 végéig az orosz földgáz magyarországi szállításáról szóló hosszú távú szerződések határidejének lejártát.

A nemzetközi bírálatok ellenére a Roszatom tehát folytatja a beruházást. Putyin hangsúlyozta, hogy ez hozzájárul Magyarország villamosenergia-függetlenségéhez. Az orosz állami atomenergetikai konszern azzal számol, hogy a következő öt évben százkilencvenmilliárd dollárra nő a külföldi megrendelések értéke. A már építés alatt álló energiablokkok szerződéses értéke meghaladja a háromszázmil­liárd dollár.

5 perces interjú: Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutató Központ igazgatója

– Hogyan értékeli a szerdai magyar–orosz csúcstalálkozón a paksi beruházással kapcsolatosan elhang­zottakat?

– Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök megerősítette, szükség van az együttműködésre, ezen belül is a paksi bővítésre. Még lényegretörőbben: szükség van hazánknak az orosz kapcsolatokra. És igaz ugyan, hogy Oroszország pénzügyi lehetőségei most szűkösebbek, Magyarország „sorsát” pedig az uniós eljárások nehezítik, de a briteknek is hónapokat kellett várniuk egy brüsszeli határozatra.

– Mire gondol?

– Az Európai Bizottság tavaly októberben meghozott, de csak pár hete közzétett határozatában jóváhagyta az Egyesült Királyság állami támogatását, amelyet az EDF nemzetközi energiakonszern által tervezett Hinkley Point C atomerőmű-beruházás megvalósításához kíván nyújtani. Rengeteg engedély, hatalmas bürokrácia volt és van, de lesz is.

– Magyarország is hasonló procedúrára számíthat?

– Igen. Brüsszelbe most érkeznek a civilek és egyéb szervezetek véleményei a paksi beruházással kapcsolatban. Hosszú folyamat vár ránk. Tudomásul kell vennünk, hogy Brüsszel erős hatással bír a beruházásokra, több hónappal is elhúzódhatnak az ügyek Paks II-vel kapcsolatban.

– Mégis, mennyi idővel?

– Alaphangon nyolc-tíz hónapot mondok, ami nem könnyíti meg a dolgunkat. Ám ez változhat is. Annak kicsi az esélye, hogy ennyi véleményt hamarabb feldolgoznának.

– Mekkora Magyarország ener­gia­­függősége?

– Sajnos tény, hogy elég jelentős Magyarország energiafüggősége, behatároltak a lignitkészleteink, valamint a megújuló energia mennyisége. Miután ez utóbbi területen a technológia lassan fejlődik, annak sincs számottevő szerepe a szükséges energia megtermelésében. A gázkészletek is csökkennek, az importfüggőség éppen ezért magas. Mindezen most még tudunk segíteni, de a jövőbeni biztonságos energiaellátáshoz nélkülözhetetlen az atomenergia is.

– Hogyan lehet még nagyobb hangsúlyt fektetni a megújuló energia hasznosítására?

– Az Országgyűlés a Nemzeti Energiastratégia elfogadásával, és a benne lefektetett „atom-szén-megújuló” forgatókönyvvel is kinyilvánította, hogy a megújuló energiaforrásokra is nagy hangsúlyt kíván fektetni. Az új atomerőművi blokkok létesítése szilárd, biztonságos alapot szolgáltathat Magyarország villamosenergia-ellátásához.