Gazdaság

Ötvenmillió eurós alap hazánknak

Orosz–ukrán konfliktus: meg kell találni a szankciók és ellenszankciók köréből kivezető utat Brüsszel és Moszkva között

Az Európai Unió új pénzügyi eszközt állított fel a munkanélküliség enyhítésére, amelyből Magyarország közel ötvenmillió euróval részesedik. Franciaország és Olaszország már ki is nyitotta ezt a borítékot, és remélem, hogy az ősz folyamán minden más ország megteszi ugyanezt – jelentette ki Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért felelős biztosa, aki szerint nem szabad „elrettenni” a különböző, kivándorlással foglalkozó statisztikáktól, de oda kell figyelni a jelenségre. 

Magyarország uniós biztosa az orosz–ukrán konfliktusról elmondta: a károk felmérése folyamatban van, az exportlehetőségtől eleső termelőket kell elsősorban kompenzálni. „Fontosabb azonban, hogy az unió és Oroszország megtalálja a szankciók és ellenszankciók ördögi köréből kivezető utat” – hangsúlyozta Andor László.

 

Andor
Andor László: A közfoglalkoztatás ismert vitapont (Forrás: ec.europa.eu )

- Mi áll a francia kormány felállításának hátterében? Tényleg az, hogy elunták a franciák a németek által diktált uniós gazdaságpolitikai elveket?
- A francia belpolitikai válságnak van egy európai dimenziója, amely a gazdaságpolitikáról szól. Az Európai Unió, de az egyes tagországok külön-külön is hosszabb ideje küzdenek azzal a kérdéssel, hogy mi a helyes keverék a pénzügyi stabilitást és a gazdaságélénkítést elősegítő intézkedések között. A stagnálásnak és az ezzel járó magas munkanélküliségnek politikai következményei is vannak, amint azt a májusi EP-választásokon láthattuk. Franciaországnak létkérdés, hogy olyan európai makrogazdasági keret működjön, amelyben a gazdasága növekedni tud. Ez eddig nem volt elmondható, és Olaszország még rosszabb helyzetben van. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ezeknek az országoknak „házi feladataik” is vannak: a külső feltételektől függetlenül javítaniuk kell termelékenységüket. Kérdés, hogy az Európai Központi Bank tervezett lépései elegendő változást hoznak-e a külső környezetben – valószínűleg ez lesz a következő hetekben a legfontosabb kérdés. Montebourg miniszter nyilván úgy gondolta, hogy ennél átfogóbb változás kell. Távozásának lehetnek belpolitikai aspektusai is, esetleg a 2017-es elnökválasztással kapcsolatban, de ezt nem kívánom kommentálni.

- Az orosz–ukrán konfliktus kapcsán mekkora gazdasági károkkal számol Brüsszel, és egységes-e
a szankciók tekintetében az unió?
- A károk felmérése folyamatban van, az exportlehetőségtől eleső termelőket kell elsősorban kompenzálni. Fontosabb azonban, hogy az unió és Oroszország megtalálja a szankciók és ellenszankciók ördögi köréből kivezető utat. A kialakult helyzet sem az Európai Uniónak, sem Oroszországnak nem jó, de főleg Ukrajnának nem az, hiszen az országban fegyveres konfliktus zajlik. A szankciókról tartott külügyminiszteri tanácsülésen az unió egységes volt, és fontos lenne, hogy egység legyen a kivezető út keresésében is. Egy évvel ezelőtt az unió a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok elmélyítése jegyében készült az Ukrajnával való megállapodásra. Ehhez az úthoz kellene visszatalálni úgy, hogy azt Oroszország is inkább lehetőségnek, és ne fenyegetésnek lássa.

– Az unió politikusainak válságkezelését elhibázottnak tartotta az a tizenhét Nobel-díjas és négyszázhatvan fiatal közgazdász is, aki Lindauban tartotta meg az idei értekezletét. Utólag könnyű okosnak lenni, vagy igazuk van?
- Minden építő kritikát meg kell hallgatni, és lehetőség szerint hasznosítani kell. Például sokan bírálják az Európai Központi Bankot, mert 2010-2011-ben túl hamar emelt kamatot, és ezzel a recesszió felé terelte a gazdaságot. Az utóbbi időben pedig inkább csak beszél azokról az eszközökről, amelyek segítségével az újabb visszaesés elhárítható lenne, de nem cselekszik. Sokan figyelmeztetnek a defláció veszélyére, és az eurózóna inflációs rátája sokkal alacsonyabb, mint a célul kitűzött két százalék, amely miatt a munkanélküliség jóval magasabb annál, mint amekkora lehetne. De vannak más kritizálható területek is. Ha az Egyesült Államokkal vetjük össze az uniót, jól látható, hogy az amerikai gazdaság hamarabb megszabadult a válság előtt felhalmozott, kifizethetetlen adósságoktól. Európában még mindig inkább ezeket az adósságokat görgetik, ami nem segít újraindítani a növekedést. Lehet bírálni a válságkezelés lassúságát is. Például azt, hogy csak 2012-ben született magas szintű egyetértés arról, hogy a valutaunió átfogó reformjára van szükség, és az első „nagy ugrást”, a bankunió létrehozását sem tartják teljes értékűnek.

- Nem túl meggyőzőek az Európai Unió gazdasági teljesítményéről szóló legutóbbi statisztikák. Lesz a közeljövőben valamilyen pénzpumpa a közösség gazdaságának serkentésére?
- Nagyjából egy éve elmondható, hogy az európai recesszió véget ért, és valamiféle fellendülés van folyamatban. Az eredményeket azonban nem szabad túlértékelni: ez egy törékeny fellendülés, amely nagyon egyenlőtlenül jelentkezik, és egyelőre szerény mértékben segít munkahelyeket teremteni. A legutóbbi adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az eurózónán belül továbbra is rosszabb a helyzet, mint az eurózónán kívüli országokban. Ez vonatkozik a munkanélküliség csökkenésének ütemére is. Ezért indokolt sürgetni, hogy történjen hatékonyabb intézkedés a deflációs folyamat megállítására, és ha az úgynevezett mennyiségi lazítás segít a fellendülésben, akkor nem szabad ódzkodni az ilyen eszközöktől.

- Európában továbbra is magas a munkanélküliség, különösen a fiatalok körében. Mivel segít az unió?
- Ami a fiatalokat illeti, valóban aránytalanul nagymértékben sújtotta őket a válság. A fiatal korosztály kevésbé tapasztalt és kevésbé védett a munkaerőpiacon, ezért a ciklikus hatások fokozottan megjelennek ebben a korcsoportban. Szociális és gazdasági szempontok miatt egyaránt azt kell mondanunk: stratégiai kérdés, hogy ezen a helyzeten változtassunk. Ezért kezdeményezte az Európai Bizottság, hogy minden tagország vezesse be az úgynevezett ifjúsági garanciát. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy maximum négy hónapig lehet valaki munkanélküli, ha még nincs huszonöt éves (egyes országok és az Európai Parlament ezt harminc évben szeretné meghatározni). Legjobb, ha a fiatal maga talál munkát, de ha ez nem sikerül, akkor a foglalkoztatási szolgálat garantáljon egy munkahelyet, egy gyakornoki állást vagy egy továbbtanulási lehetőséget. Ennek támogatására az unió új pénzügyi eszközt állított fel, amelyből Magyarország közel ötvenmillió euróval részesedik. Franciaország és Olaszország már ki is nyitotta ezt a borítékot, és remélem, hogy az ősz folyamán az összes többi tagállam is megteszi ugyanezt.

- Különböző statisztikák keringnek arról, hogy Magyarországról hányan vándoroltak át másik uniós tagállamokba munkát vállalni, esetleg végleg letelepedni. Valóban ennyire elrettentő a helyzet?
- Érdekes módon Magyarország a legutóbbi évekig nem tartozott az elvándorlás élmezőnyéhez; 2011-től mérhető az élénkülés, ami részben összefügg az új lehetőségekkel (Németország és Ausztria akkor nyitotta meg a munkaerőpiacát), de összefügg a hazai változásokkal is (új munkajogi szabályozás). Ez a folyamat sok családot és sok szakmát érint. A három fő célország Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. Alapvetően személyes jognak kell tekinteni a mobilitást az unióban, és az emberek értékelik is, hogy lehetőségük van a közvetlen környezetüknél szélesebb körben állást keresni. Ugyanez vonatkozik a vállalatokra, amelyek örülnek, hogy a huszonnyolc ország bármelyikéből toborozhatnak szabadon. Elrettenni tehát nem kell, de oda kell figyelni a negatív hatásokra is. Például arra, hogy ha egyes szakmákat, szektorokat (így például az egészségügyet) aránytalanul nagymértékben érint az elvándorlás. Ilyen esetekben célzott programokra van szükség a visszatérés ösztönzéséhez, vagy akár ahhoz is, hogy valaki egyidejűleg több országban folytathasson praxist, mint ahogy ma már egy egyetemi tanár is több országban taníthat egyszerre.

- Nemrég a kormány módosította a büdzsét, épp a közhasznú munkák kiadásainak felfutása miatt. Lehet ebből bajunk Brüsszelben?
- A közfoglalkoztatás ismert vitapont az unió és Magyarország között. Az Európai Unió egyszerűen túlméretezettnek tartja a hazai közmunkaprogramot, illetőleg felhívja a figyelmet arra, hogy a ráfordítások más formákban esetleg jobban hasznosulnának. Nem jó, hogy sokakat a túl rövid ideig tartó munkanélküli-támogatás terel a közmunka felé, és hogy a munkáltatók egy része kísértést érez arra, hogy közfoglalkoztatottakkal váltsa ki a korábban felvett dolgozókat, és így csökkentse a bérköltségeket. Az unió szorgalmazta, hogy társuljon képzés a közmunkához, ami megkönnyítheti a későbbi munkavállalást más formákban. Örülünk, hogy ebben az irányban történtek lépések, bár nyilván sokat kell még javítani a képzés tartalmán és módján. Mivel pedig a gazdaság már fellendülő szakaszban van, és a vállalkozások nagyobb számban keresnek alkalmazottakat, ezért törekedni kell arra, hogy a közmunka dominanciája csökkenjen a foglalkoztatáspolitika egészén belül.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom