Gazdaság

Ötven éve az érmék szolgálatában

Örül a fővésnök, akinek az alkotásait mindennap milliók simogatják

Elmondhatatlan büszkeség, hogy az emberek nap mint nap a zsebükben hordják a munkáimat - fogalmazott lapunknak Kósa István. A Magyar Pénzverő Zrt. egykori fővésnöke sok érmét tervezett, illetve vésésüket felügyelte.

Kósa István 20160801
Kósa István ma is büszke arra, hogy ezt a szakmát választotta (Fotó: Hegedüs Róbert

- Mindenekelőtt kérem, tisztázzuk, mit is jelent a fővésnökösködés?

- Fél évszázadon át dolgoztam a Magyar Pénzverő szolgálatában. Összefogtam az érmék elkészítésében közreműködő vésnökcsoportokat, felelős voltam a gyártási folyamatokért. A vésnöki szakértelem biztosítja egy-egy terv tiszta és pontos megformálását a kivitelezés előtt. A folyamat nagy szakmai tudást igényel, ekkor alakítjuk ki a termék finom részleteit, aprólékos minőségét. Munkánk gyakran meghatározott igényeken alapszik. Például készítettünk jelenleg is forgalomban lévő pénzsorozatokat, de meghatározott témát vagy eseményt megörökítő emlékpénzeket és éremkollekciókat is. A vésnöki munka felöleli az éremkészítés teljes munkafolyamatát: tervezést, gipszmintakészítést, szerszámvésést, verést, öntést, színezést és patinázást.

- Melyik érméket tervezte?

- A Magyar Nemzeti Bank 1993-ban kezdte meg az anyagában korszerű, megjelenésében egységes forgalmi érmesor kibocsátását, s ezek előlapját terveztem, hátlapját pedig Bartos István. Majd a már piacon forgó kisebb címletekhez 1996-ban csatlakozott a bicolor százforintos, 2009-ben pedig a bimetál kétszáz forintos érme, amelyeknek mind az elő-, mind a hátoldala az én munkám. Ugyanakkor olyan érméket is terveztem, amelyeket már kivontak a forgalomból: ilyen volt az egy- és a kétforintos. A mostani ötvenforintos előlapjához is hosszas munkám fűződik, sőt az új ötvenforintos forgalmi érme emlékváltozatához is, amelyet éppen hétfőn mutatunk be a magyar valuta születénapi rendezvényén. Ez az érme a „hetvenéves a forint” tematikához kapcsolódik. Az ötvenforintos emlékváltozatát már többször kibocsátotta a jegybank, s nagy megtiszteltetés, hogy mindegyiket én tervezhettem. Az pedig külön örömmel tölt el, hogy az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára kiadott veret Berlinben az év érméje lett.

- Nézzük mindezt a gyakorlatban. Hogyan készül egy forintérme?

- Amikor megszületik a döntés egy-egy érme kibocsátásáról, a Magyar Nemzeti Bank három művészt kér fel a tervezetek elkészítésére, majd ezt követően szakmai zsűri választja ki azok közül a legesélyesebbet. Ezt követően a rajz alapján elkészül egy gipszminta, amelyet a jegybank elnöke hagy jóvá. Ezt követően pedig indulhat is a gyártás.

- Milyen érzés, hogy lépten-nyomon találkozik a munkájával?

- Elmondhatatlan büszkeség, hogy az emberek nap mint nap a zsebükben hordják a munkáimat. Persze fél évszázad alatt, amíg a Magyar Pénzverőnél dolgoztam, meg lehetett ezt szokni. De a tényen nem változtat: büszke vagyok arra, hogy ezt a szakmát választottam. Igaz, 1967-ben, amikor a pénzverőbe kerültem, többtucatnyian voltunk e területen, mára viszont jelentősen lement a létszám. Persze az is igaz, hogy míg egykor a szerszámainkat magunk gyártottuk, ma már az is készen érkezik a verdébe.

- Melyik munkájára a leg­büszkébb?

- A forintérméket mondanom sem kell, mert természetes! Ám azonkívül a japán pénzverőnek és a Brit Királyi Pénzverőnek is készítettem alkotásokat, csakúgy mint Venezuelának. Japánban első helyet értem el a munkámmal. Ugyanakkor nagyon jólesik látni az alkotásaimat gyűjtőknél is.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom