Ötödével csökken a törlesztőrészlet

A bankszektornak átlagosan százezer forintot kell visszaadnia minden magyar polgárnak az elszámolás révén – mondta tegnap Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a szervezet szakmai beszélgetésén. Szerinte jelentős csökkenés az ügyfelek 82 százalékánál történt, 16 százalékuknál érdemi változás nincs, a maradék két százalék esetében azonban valóban nőtt a hitel törlesztőrészlete. Elmondta: az elszámolás során ezermilliárd forintot írnak az ügyfelek javára, ebből 750 milliárd forintot térítenek vissza a devizahiteleseknek, és 250 milliárdot az ősszel a forinthiteleseknek.

Kovács kifejtette: 2010-től mostanáig a bankszektor 1438 milliárd forint különadót fizetett be a költségvetésbe, amit ha a kis- és középvállalkozói szektor hitelezésére fordítottak volna a bankok, az a GDP-ben 1,2 százalékos évi növekedést eredményezhetett volna.

Becsei András, a bankszövetség alelnöke öt csoportra osztotta az elszámolásban most résztvevőket.
• Az első az árfolyamgátba be nem lépett ügyfelek, ők 20–25 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést könyvelhetnek el. Ha nincs a forintosítás, akkor a mostani új törlesztőrészlet ötven százalékkal magasabb lenne számukra.

• A második kör az árfolyamgátba belépett ügyfeleké. Esetükben a januári árfolyamrészletet 180 forintos svájci frank szinten határozták meg, náluk ez a törlesztés marad meg az árfolyamgát végéig. Ezen ügyfelek számára kedvező, hogy a gyűjtőszámla-tartozások szinte mindenkinél megszűntek.

• A harmadik csoportba a csak kamatot fizető ügyfelek tartoznak. Esetükben – akik számára mostanában jár le a türelmi idő – azért emelkedett a törlesztőrészlet, mert már a tőketörlesztést is meg kellett kezdeni – ők a devizahitelesek egy százalékát adhatják. A másik egy százalékba azok az ügyfelek tartoznak, akik japán jenben adósodtak el és olyan kedvezményes kamatozású a hitelük, amely az új, forinthitelre való átszámításnál nem adja ki a minimális egyszázalékos kamatfelárat, amit rögzít a törvény. Ezen ügyfeleknél nőhet a kamat, de ők jogosultak arra, hogy továbbra is devizában törlesszék a tartozást, ezt harminc napon belül jelezhetik bankjuknak.

• A negyedik körbe a nem fizető ügyfelek tartoznak, akiknél az elszámolás során először a késedelmes hátralék csökkentésére fordították a visszaírást. Közülük többen teljes mértékben mentesültek a korábbi késedelmes tartozástól. Akiknek fennmaradt a tartozásuk, azoknál egyrészt jelentősen csökkent a tartozás, és további segítséget már más, nem banki megoldások jelenthetnek számukra. A bankszövetség ezért a Nemzeti Eszközkezelő kvótájának emelését szorgalmazza, és folyamatosan tárgyal a magáncsőd szabályozásáról.

• Az ötödik adósi csoportot a fogyasztási hitelesek (személyi és autóhitelek) képviselik. Esetükben a törvény nem írt elő forintosítást, náluk az elszámolás azért kedvező, mert az árfolyam megugrásának kedvezőtlen hatásaitól védi az ügyfelet.

Becsei szólt arról: a következő, forinthitel- elszámolási időszak augusztus 1. és szeptember 30. között lesz. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyfelek többsége nullás értesítést kap, mert nem lesz árfolyamrés-elszámolás és a bankok zöme nem is emelt forintkamatot. Ekkor kapnak értesítést a valódi devizahitelesek is.

---

Az ellenzék nem tudott jogszerű megoldást találni
5 perces interjú: Tuzson Bence szóvivő, Fidesz-frakció

– Egyetértenek-e a bankszövetség számításaival, miszerint átlagosan húsz százalékkal csökkennek a devizahitelesek törlesztőrészletei a forintosítás révén?

– Rögzítsük, hogy a banki elszámolás és forintosítás folyamata még nem ért véget, az ősszel pél­dául a forintalapú kölcsönök elszámolása kezdődik, így az év végére letisztult állapotban lesz a hazai pénzügyi rendszer, ideértvén még az autóhitelesek ügyének rendezését is. Átlagosan 20–25 százalékkal mérséklődnek a fizetési terhek, ezen a téren nincs is vitánk a bankszövetséggel.

– Ugyanakkor sokan panaszkodnak arra, hogy becsapva érzik magukat: nagyobb könnyítésre számítottak.

– Tisztában kell lenni azzal, hogy csak a hatályban lévő konstrukció felel meg jogi, gazdasági és pénzügyi értelemben is a helyzet rendezésének. Politikai ellenfeleink a helyzet tisztázására vonatkozó, jogi alapokkal is bíró megoldást nem tudtak az asztalra tenni. Természetesen mindig lehet „egy számmal” nagyobbat mondani a valóságnál, valamint alaptalanul heccelni az embereket.

– Játsszunk el azzal a gondolattal, hogy mi lett volna ha, nem lép a kormány és a Magyar Nemzeti Bank a devizahitelesek ügyében.

– Emlékezzünk csak vissza a január közepére, mikor is úgyszólván „felrobbant” a svájci frank árfolyama: az egész devizapiaccal szemben egy csapásra óriásit erősödött, amikor elengedték az euróval szembeni árfolyamküszöböt. A januári „indítóhelyzethez” képest további harminc százalékkal emelkedtek volna a törlesztőrészletek. Lehet ugyan ellenvéleményt megfogalmazni, de nézzünk rá, hogy jelenleg is majdnem háromszáz forintot ér egy svájci frank.

– Ezek szerint elégedettek a banki elszámolással és a forintosítással?

– Megfeszített és eredményes munka gyümölcse ez. Nagyon fontos rögzíteni, hogy nem pusztán pénzügyi, szakmai döntés született a megfelelő időben, hanem egy, a jog­állam keretein belül kivitelezhető, az emberek érdekét szolgáló konstrukció is, amelyet a Kúria döntése alapozott meg.

SZCS