Ösztönözni kell az agrárhitelezést

A növekedési hitelprogram rendkívül népszerű az ágazatban (Fotó: Varga Imre)

Hamarosan kidolgozza a Nemzetgazdasági Minisztérium azt a csomagot, amely kedvező kölcsönöket biztosít a mezőgazdasági vállalkozásoknak – hangsúlyozta tegnap Hornung Ágnes, a tárca pénzügyekért felelős államtitkára a Makro Gazda 2016 elnevezésű konferencián. Kiemelte: 2010 óta jelentősen nőtt a mezőgazdaság teljesítménye, amely az Európai Unión belül is előkelő helyet foglal el, azonban az időjárási tényezők okozta kockázat miatt szórt képet mutat. Jelentős helyet foglalnak el az ágazatban a kis- és közepes vállalkozások, azonban ezek sok esetben tőkeszegények, és nem jutnak megfelelő kölcsönhöz, amely jelentősen rontja a versenyképességüket.

A problémát sokszor az okozza, hogy ezeknek a vállalkozásoknak nincs elegendő fedezetük, vagy nem tudnak felmutatni megfelelő üzleti tervet ahhoz, hogy megkapják a szükséges hitelt. Az államtitkár hozzátette: a jövőben a tárca kiemelten figyel a hitelezést segítő kondíciók kialakítására az agráriumban. A speciális hitelkonstrukciók közül kiemelte a hitelgarancia intézményét, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány nemcsak a garanciával, hanem egyéb eszközökkel is segíti az agrárvállalkozások kölcsönhöz jutását.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója előadásában arról beszélt, hogy a növekedési hitelprogram kihelyezései között második helyen szerepelt a mezőgazdaság. Míg a program első szakaszában leginkább a hitelkiváltás volt a meghatározó, addig a második szakaszban már a beruházásokra vettek fel kölcsönt az kisebb mezőgazdasági cégek. A kihelyezett kölcsönök 54 százalékát a szántóföldi növénytermesztéssel, 29 százalékát pedig állattartással foglalkozó gazdák igényelték beruházásaikra. A növénytermesztésen belül a legtöbb növekedési hitelt gabonanövények termesztésre igényeltek a gazdálkodók, míg az állattartók közül a tejhasznú szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitenyésztők érdeklődtek a leginkább a jegybanki programok iránt. Az ügyvezető kiemelte: az agrárium versenyképessége ugyan elmarad az ideálistól, de az élelmiszeriparral együtt így is a bruttó hazai össztermék (GDP) tíz százalékát adja.

A szektorra is jellemző a visszafogott piaci hitelezés, erre a nemrég meghirdetett jegybanki piaci hitelprogram nyújthat megoldást. A kereskedelmi bankok hitelezési vállalásainak erősítésével azt szeretnék elérni, hogy a kereskedelmi kölcsönök 250–400 milliárd forinttal növekedjenek.

Eltérő vélemények a földeladásokról

Kis Miklós Zsolt (Fotó: Hegedüs Róbert)
Erős hatása lehet a birtokpolitika átrendezésében az állami földek eladásának, amely megerősíti a középbirtokosi rendszert – mondta Mikula István, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének ügyvezetője Máhr Andrással, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének főtitkárhelyettesével folytatott beszélgetésén. Ugyanakkor rámutatott: a fiatal gazdálkodóknak nem tőkeerősek annyira, hogy földet tudjanak vásárolni, mivel az árak rendkívül magasak. Máhr András élesen bírálta a földeladást, szerinte a nagygazdaságok szétesése az állattartókat hozza nehéz helyzetbe.

A következő években 1294,35 milliárd forint érkezik Magyarországra a 2014 és 2020 közötti vidékfejlesztési programban. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a pénz felhasználásával kapcsolatban kiemelte: az előző programokkal ellentétben a támogatások nyolcvan százalékát a kis- és közepes vállalkozások használhatják fel, elsősorban a beruházások ösztönzésére.

A napokban nyílik meg a lehetőség a kérelmek benyújtására az agrár-környezetgazdálkodási programban. A jogcímre 158,6 milliárd áll rendelkezésre, ökológiai gazdálkodásra pedig 54,5 milliárd. Egyszerűbb lesz a pályázati eljárásrend is, emellett egységes, egyszerűsített elbírálással találkoznak a gazdálkodók. A beruházásoknál a kis- és közepes vállalkozások akár ötvenszázalékos előleget is kérhetnek, azonban az európai uniós szabályozás miatt ehhez biztosíték szükséges. A fiatal gazdálkodók és a közösségek a beruházásaikra akár hatvanszázalékos előleget is igényelhetnek. Az idén több mint tíz pályázatot kiírnak még a vidékfejlesztésben.