Gazdaság
Ősztől kezdeményezhető a magáncsőd
Fontos döntéseket fogadott el az Országgyűlés a nyári szünet előtt, a 3-as metró felújítása a vártnál jóval hamarabb kezdődhet

Jelentős többséggel fogadta el az Országgyűlés tegnap a családi csődvédelemről szóló törvényt, amely segítséget nyújt a bajba jutott családoknak abban, hogy helyreállítsák fizetőképességüket. Harrach Péter, a javaslatot előterjesztő KDNP frakcióvezetője kiemelte: a javaslatot hosszas egyeztetés előzte meg. A magáncsődöt az az adós kezdeményezheti, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég adóssága törlesztésére. A csődvédelem kérelmezésének feltétele egyebek mellett az, hogy az adós összes tartozása kétmillió és hatvanmillió forint között legyen, a tartozása meghaladja a vagyona értékét, azonban az ne legyen több annak duplájánál. Feltétel még, hogy az adósnak legyen legalább egy három hónapja lejárt tartozása, amelynek mértéke legalább félmillió forint. A magáncsőd intézménye októbertől indul, először azok számára, akiknek otthona veszélybe került, később azonban bővül a kör. Harrach Péter emlékeztetett: az állam képezi ki azt a száz főt, akit a Családi Csődvédelmi Szolgálat jelöl ki fizetésképtelenségi szakértőként, s közreműködik a folyamatban. A magáncsődről szóló törvényt a képviselők több mint kétharmada támogatta: 142 igen, egy nem ellenében, 41 tartózkodás mellett. Az LMP megkésettnek nevezte a családi csődvédelmet, és bonyolultnak a kapcsolódó intézményrendszert. Az MSZP szerint nagyobb segítségre lenne szükség.
Megszűnik augusztus 31-én a Bírósági Végrehajtói Kamara. A képviselők 147 igen szavazattal, 34 nem ellenében elfogadták, hogy szeptember elsejétől az újonnan megalakuló szervezet, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar mint a kamara általános jogutódja lássa el a végrehajtással kapcsolatos feladatokat. A jövőben a végrehajtóknak jogi végzettséget kell szerezniük, pályázat útján elnyerhető kinevezésük pedig határozott idejű, hét évre szóló lesz a bírósági végrehajtásról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb törvények módosítása alapján.
Halasztást nem tűrő, kiemelt fővárosi feladatnak és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közfeladatnak minősítette a 3-as metró felújítását, annak északi meghosszabbítását az Országgyűlés. A kormánypárti képviselők mellett az MSZP frakciója is nagy többséggel támogatta a döntést, az LMP nemmel szavazott, a Jobbik tartózkodott. A képviselők a döntéssel a szokásosnál rövidebb ügyintézési és szakhatósági eljárási határidőket állapítottak meg, így gyorsulhat a közmű- és energiaszolgáltató szervek nyilatkozatainak beszerzése. A 3-as metró építtetője a Fővárosi Önkormányzat vagy a BKV lehet. Szintén biztonsági szempontból halaszthatatlannak minősítették a döntéshozók a harmadik kerületi csillaghegyi öblözet védelmét, az árvízvédelmi beruházások építtetője várhatóan a Fővárosi Önkormányzat lesz.
A közfoglalkoztatottak munkavégzésével kapcsolatban is törvényt módosított a parlament. A 117 igen és 64 ellenszavazat mellett elfogadott módosítás értelmében a közfoglalkoztatottakat is lehet alkalmazni egyszerűsített formában. Pintér Sándor belügyminiszter indoklásában kiemelte: egyrészt biztosítani kívánják annak lehetőségét, hogy minél több közfoglalkoztatott vehessen részt mezőgazdasági idénymunkákban, másrészt a közfoglalkoztatási program ne akadályozza a szezonális munkaerőigényt. A módosítás szerint a munkáltatók bejelenthetik minden év október 31-ig, hogy a következő év május 1. és október 31. között milyen feltételekkel szeretnének egyszerűsített formában munkaerőt foglalkoztatni.
Röviden
Szabályozzák a víziközmű különdíját
- A felszámolási és kisajátítási törvények módosításával lehetőség lesz kiemelt katasztrófavédelmi, környezetvédelmi szempontok esetén arra, hogy stratégiailag kiemelt minősítést kapjon egy gazdálkodó szervezet akkor is, ha az nincs állami többségben.
- A jövőben a fejlesztési miniszter rendelete határozza meg, hogy a víziközmű-szolgáltatók milyen szolgáltatásért, mekkora különdíjat számolhatnak fel.
- Nagy többséggel elfogadták a képviselők a kapcsolati erőszak elleni fellépésről szóló határozati javaslatot, így külön büntetőjogi tényállássá vált a kapcsolati erőszak, és fokozott védelmet kapnak az áldozatok.
- Államtudományi felsőoktatási intézménnyé alakította a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet a parlament.
- A vízgazdálkodásról szóló törvény módosításának köszönhetően a jövőben a vízügyi igazgatóság feladata a vízügyi szakmai követelmények ellenőrzése és a felügyelet.
- Az iskolaszövetkezetek által nyújtott szolgáltatásokért minimális szolgáltatási díjat kell fizetni, amelyet rendeletben szabályoz a kormány.
- Változik a személyszállítással kapcsolatos szabályozás. Megszűnik az indokolatlan párhuzamosságok állami finanszírozása, emellett az elektronikus jegyautomaták képet és hangot is rögzíthetnek.
- Több lehet az ingyenesen fogható televíziós csatorna, mivel nem szedhetnek műsordíjat a legnagyobb televíziós médiaszolgáltatók addig, amíg annak szabályait nem rendezi külön kormányrendelet a digitális átállásról szóló törvény tegnapi módosításának értelmében.
- Az állami vagyonnal kapcsolatos törvény módosítása a jövőben lehetőséget biztosít a Miniszterelnökséget vezető miniszternek arra, hogy önálló döntési jogköre legyen társaság megalapítására, részesedés megszerzésére vonatkozó rendeletalkotásra.
- Pontosították a névviselés szabályait, mentesítették egyes szabályok alól a világörökségi várományos helyszíneket, valamint vagyongyarapításra is költhetők az adósságcsökkentő alap korábbi bevételei a képviselők tegnapi döntése szerint.
- Elfogadta a kormány a Nemzeti várprogramot, amelynek keretében országszerte 31 vár teljes vagy részleges felújítása történik meg a következő években.
Heves vita az infotörvényről
Több törvényjavaslat vitájával folytatódott a határozathozatalokat követően az Országgyűlés tegnapi ülése. Az ellenzéki pártok élesen bírálták az információszabadságról szóló törvény azon módosítását, amely a közérdekű adatok igénylését oly módon tenné fizetőssé, hogy a gyűjtéssel kapcsolatos munka díját is felszámolják. Az MSZP Áder János köztársasági elnökhöz, a DK pedig Brüsszelhez fordul, ha elfogadják a javaslatot, mert szerintük korlátozza az állampolgári jogokat. Korábban a Fidesz azt közölte, a vonatkozó unós irányelv változása indokolja a jogszabály módosítását, amelynek értelmében egységes feltételekkel juthatnak egyes, az állam által kezelt adatokhoz a piac és a tudományos élet képviselői, és javulhat az információk minősége is. A képviselők a tegnapi ülésen egyebek mellett a felsőoktatási törvény módosításáról, az egészségügyi alapellátásról, a gyermekvédelemről, valamint a vezetői juttatásokról és az elektronikus hírközléssel kapcsolatos törvényről is vitáztak. A költségvetési bizottság törvényjavaslatával kivenné a közbeszerzési törvény hatálya alól a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot.