Orbán Viktor: Határozott béremelésre van szükség

A magyar kormány aktívabb hitelezést vár az EBRD-től
A magyar kormány versenyképességet erősítő programjának megvalósításában aktív szereplőként számít az EBRD-re, bízik abban, hogy a bank innovatívabb pénzügyi-hitelezési megoldásokat is meghonosít a régióban - többek között erről tárgyalt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Sir Suma Chakrabartival, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökével.
A találkozón Varga Mihály kifejtette: a hagyományosnak tekinthető projekttámogatások mellett Magyarország szeretné elérni, hogy a szervezet nagyobb kockázatot vállalva induló cégek finanszírozásban is részt vegyen - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A konkrét együttműködési és beruházási lehetőségek között a felek áttekintették többek között a Magyarország olimpiai pályázatához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket, a vasút-korszerűsítés és a metrófelújítás kérdéskörét, valamint az elektromobilitás, az elektromos autó- és buszgyártás, illetve a kutatásfejlesztés területét is.
Varga Mihály kifejtette: "kiemelt gazdaságpolitikai érdekünk, hogy termelékenységünk és versenyképességünk meghatározó mértékben bővüljön". A felek egyetértettek abban, hogy Magyarország számára fontos a bank sikere, illetve a bank is érdekelt a magyar gazdaság versenyképességének növelésében.
Varga Mihály kijelentette: az EBRD fontos szerepet játszott abban, hogy Magyarországon és a térség országaiban a modern piacgazdaság elvárásait teljesítve alakuljon át a gazdasági intézményrendszer, az adózás rendje, illetve erősödjenek meg a versenyképes ágazatok. A szakmai-technikai segítségen túl 1991 óta az EBRD 2,9 milliárd euró hitelt is kihelyezett Magyarországon; az elmúlt huszonöt évben 173 hitelprojektet írtak alá, amelyek 90 százaléka magánszektorbeli befektetéseket finanszírozott - emlékeztetett a gazdasági miniszter a közlemény szerint.

A kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy növekvő béreket csak versenyképes vállalkozások képesek fizetni. Ebből az is következik - magyarázta -, hogy a költségvetés az adórendszeren keresztül egyre kevesebb forrást vonhat ki a gazdaságból.

Így tovább kell egyszerűsíteni a társaságiadó-rendszert, a 19 százalékos kulcsot csökkenteni kell a következő években; ugyanígy a személyi jövedelemadót is tovább kell mérsékelni, és a munkáltatói járulék csökkentése sem kerülhető el - sorolta a feladatokat a miniszterelnök. Ezek között említette azt is, hogy támogatni kell a vállalati szektor kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásainak emelését. Emellett az állami bürokrácia csökkentésére, a gyermekvállaláshoz kapcsolódó, munkán keresztül adott kedvezmények fejlesztésére, versenyképesebb munkaerőre és megfelelően versengő bankrendszerre, valamint versenyképes pénzügyi közvetítőrendszerre van szükség - mondta Orbán Viktor.

A magyar bankrendszerről szólva úgy fogalmazott, hogy "jó állapotban van, a korábbi évek nagyon nehéz, hosszú árnyéka eltűnőfélben van", a szektor jövedelmet termel, de a hatékonyság és az új technológiák alkalmazása területén még mindig le van maradva a világ élvonalától.

Arról is beszélt, egyetért az EBRD elnökével abban, hogy a tőzsdék fejlesztése nélkül nehéz lesz versenyképes gazdaságokat létrehozni a régióban.

Az elmúlt hat év gazdaságpolitikájáról szólva a miniszterelnök kifejtette: kormánya egy olyan gazdaságpolitikai mixet kezdett alkalmazni, amely a növekedést, a költségvetési fegyelmet, a foglalkoztatottság növelését és az adósságcsökkentést egyidejűleg akarta végrehajtani. A tankönyvek szerint ez nem lehetséges, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy - szakítva régi beidegződésekkel - ez igenis sikerülhet egyszerre - jelentette ki.

2016. november 4-ét jelképes gazdaságtörténeti napnak nevezte, mivel a Moody's aznapi felminősítő döntésével "most már az elemzők teljes köre elismeri, hogy a 2010-ben megkezdett gazdaságpolitika sikeresen stabilizálta a gazdaságunkat, és így Magyarország a siker reményével vesz részt a nemzetgazdaságok globális versenyében". Visszautasította egyúttal, hogy a magyar gazdaság elmúlt hat évét populizmusnak minősítsék. Szerinte ugyanis nem nevezhető populistának egy olyan politika, amely hat év alatt az 1,8 millió adófizető számát 4,4 millióra növeli, az államadósságot 85-ről 75 százalékra, a 7 százalék fölötti költségvetési hiányt pedig 3 százalék alá csökkenti.

A kormányfő összegzése szerint a magyar gazdaságpolitikai mix nem tartozik az európai uniós közgazdasági gondolkodás főáramához, a kormány pozíciója sokkal inkább "reformellenzéki" az EU-ban, de szeretné, ha a működőképes magyar modellnek, a munkaalapú gazdaságnak - amely nem ideológia, "csak egy lehetséges út" - minél több eleme visszaköszönne a brüsszeli politikában is.

Nagy napokat és nagy időket élünk 
A konferenciát megnyitó beszédében Orbán Viktor kommentálta a republikánus Donald Trump győzelmét hozó amerikai elnökválasztást is. Úgy fogalmazott: annak a történelmi eseménynek a második napján vagyunk, amikor "a nyugati civilizáció, úgy tűnik, sikeresen kiszabadítja magát egy ideológia fogságából".

Szavai szerint "amit mi úgy hívunk, hogy 'liberal non-democracy' (liberális nem-demokrácia), és amiben az életünk elmúlt 20 éve telt el, ennek a korszaknak vége van, visszatérhetünk az igazi demokráciához, visszatérhetünk a politikai korrektség bénító kényszerétől megszabadult egyenes, őszinte beszédhez", a problémákra pedig pragmatikus, "a common sense alapján álló" gondolkodással lehet majd megtalálni a válaszokat.

"Nagy napokat és nagy időket élünk" - értékelt Orbán Viktor, jelezve, hogy a Brexitet is ebben összefüggésben nézi. "A Brexit egyáltalán nem egy tragédia, nem egy vereség, hanem egy kísérlet egy nagy nép részéről arra, hogy másképpen tegye magát sikeressé, mint ahogy korábban mindenki gondolkodott a siker útjáról" - mondta a miniszterelnök.

Gondolatmenetét azzal zárta, hogy szerinte az egész nyugati világ egy szellemi átalakulás fontos lépéseit tette meg az elmúlt időszakban, és "ettől nem félnünk kell, hanem meg kell látnunk a benne rejlő lehetőségeket".

Suma Chakrabarti az EBRD elnöke - MTI Fotó:Kovács TamásHibás lépésekhez vezethet az integrációellenes retorika

A kelet-közép-európai országok hatalmas utat tettek meg az elmúlt 25 évben, és ez jelentős potenciált jelent a jövőben, az integráció-ellenes retorika azonban hibás lépésekhez vezethet a felzárkózóban lévő gazdaságokban - hangsúlyozta az EBRD elnöke a konferencián.

Suma Chakrabarti a tétlen szemlélés helyett válaszokat sürgetett a globalizáció kihívásaira, a kelet-közép-európai országokra váró feladatok között megemlítve az aktív korú lakosság számának csökkenését, az innovációs lemaradást a Nyugattal szemben és az energiaforrások alacsony hatékonyságú felhasználását. 

Elmondta: a régió különböző adottsággal rendelkező országai más-más válaszokat adhatnak a kihívásokra, azonban nagy szükség van továbbra is a tőkebefektetések vonzására és a növekedés eredményeinek társadalmilag igazságos elosztására.

Suma Chakrabarti rámutatott: a környezetbarát infrastruktúra-beruházások rendkívül kedvezően hatnak a gazdasági növekedésre. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint, ha egy százalékkal nő GDP-ben az infrastruktúra aránya, az átlagosan 1,5 százalékos GDP-növekedést eredményez 4 év alatt. Ez nagyon gyors megtérülés - jegyezte meg.

Kiemelte: ezekbe a technológiákba a következő évtizedben jelentősen nő a globális befektetések mennyisége, 2015-ben 5 százalékkal, csaknem 290 milliárd dollárra nőtt a megújuló energiába befektetett tőke nagysága.

Suma Chakrabarti felhívta a figyelmet arra is, hogy a kelet-közép-európai régióba irányuló külföldi közvetlen tőkebefektetések aránya a GDP 2 százaléka körül áll, ez még mindig elmarad a világ többi részén lévő felzárkózó országokétól, ahol 3-4 százalék ez az arány.

Kiemelte: az infrastrukturális beruházásokba és a zöld technológiák fejlesztésébe be kell vonni a magántőkét is, el kell érni, hogy az állam és a magántőke együttműködése erősödjön a jövőben.

Az EBRD elnöke kérésre azt is elmondta, hogy az EBRD kiáll a megújuló energiát használó technológiák mellett, és nem fektet be magas karbontartalmú, nem-környezetbarát technológiákba. Ezt az irányvonalat az EBRD részvényesei, a nemzeti kormányok határozták meg - tette hozzá. Elismerte, hogy a mostani alacsony olajárak mellett nagyon csábító magas karbontartalmú technológiákba fektetni, de a régió kormányai kiállnak a párizsi klímaegyezményben foglalt vállalások, a fenntartható technológiák mellett.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (j) és Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke érkezik a találkozójukat követően tartott sajtótájékoztatóra a Nemzetgazdasági Minisztériumban - MTI Fotó: Kovács Tamás

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke az egyik panelbeszélgetés során kiemelte: bár a Brexit miatt Európa egyik legerősebb tőkepiaca "távozik" az egységes európai piacról, ennek ellenére az egységes tőkepiaci szabályozást végig kell vinni az EU-ban. Ennek során meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy egyszerűsítsék a tőzsdei kezdeményezések szabályozását, a kis- és középvállalkozások tőzsdére lépésének adminisztrációs kötelezettségeit is egyszerűbbé kell tenni, a kockázati tőkealapok szerepét erősíteni kellene. Jelezte, hogy konzultációt indítottak arról, szükség van-e egy egységes európai nyugdíjtermékre. Valdis Dombrovskis is úgy ítélte meg: a fenntartható fejlődés elérése a zöld technológiák elterjedésének támogatását kell, hogy jelentse.

Hidat kell építeni a közpénzek és a piaci befektetések között, az állami támogatásokról át kell térni a piaci finanszírozásra - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke a konferencia egyik panelbeszélgetésén.

Kiemelte: a tőkepiac alapvető része a versenyképes gazdaságnak, meg kell változtatni azt a gondolkodásmódot, ahogy ma a tőzsdéről vélekednek Magyarországon.
Elmondta: azonosították az első 50 kis-és középvállalatot, amelyeket tőzsdére lehetne vinni, megkeresték a tulajdonosokat és elmagyarázták nekik a tőzsdére lépés előnyeit. 
A BÉT elnöke felvetette, hogy még mindig olcsóbbak az uniós források az értékpapírpiaci tőkebevonáshoz képest, erre azonban öt év múlva már nem számíthatnak a vállalkozások a mostani mértékben. 2020 után az lesz az általános, hogy a kkv-k vagy banki hitellel vagy tőzsdére lépéssel juthatnak tőkéhez, külső forráshoz - mutatott rá Nagy Márton.

Alain Pilloux, az EBRD alelnöke kifejtette: az EBRD jelentős mértékben jelen van a kelet-közép-európai régió tőkepiacain, mert annak fejlettsége meghatározza a gazdasági növekedést, és azért is, mert a térségben más felzárkózó országokkal, régiókkal összehasonlítva alacsony a tőkepiac részesedése. Az EBRD közvetlenül, például a magyarországi Erste Bankban való részesedéssel, és közvetetten, más alapokkal együttműködve is tevékenykedik ezen a piacon - mondta.