Orbán: A jegybank hozza rendbe az MKB-t

(Fotó: Máthé Zoltán, MTI)

A hazai pénzügyi szektor megerősítésre szorul, és ennek részeként meg kell tisztítani a bankrendszert a rossz portfólióelemektől. Erről a kormány és a jegybank elnöke döntött szerdai ülésén, és Orbán Viktor tegnap jelentette be, hogy a folyamat része az MKB átszervezése és stabilizálása. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy eljött a reorganizáció időszaka, miután sikerült elérni a magyar bankrendszerben az ötven százalék feletti állami tulajdonosi arányt. Matolcsy György véleménye szerint a jegybanknak kötelessége támogatni a gazdaságpolitikát. Ezért a kormány kérésének eleget téve az MNB pénzügyi stabilitási tanácsa tegnap úgy döntött, hogy a jegybank a mérlegével az MKB mögé áll. Mint hozzátette: az MNB garanciát vállal az MKB minden hitelére és forrására. A várhatóan egy-másfél éves konszolidáció végére az MKB Magyarország három legerősebb bankja közé kerülhet a jegybankelnök szerint, aki kiemelte azt is, hogy a pénzintézet nem marad hosszú távon állami tulajdonban, ugyanis a rendbetétele után privatizálják. Orbán Viktor megjegyezte, hogy az MKB-val kapcsolatos feladatok átadását az is indokolja, hogy „nagyon rossz irányú politikai vitákhoz vezetne”, ha ezeket a feladatokat a kormány látná el és a költségvetés adná hozzá az alapot. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kormány a Széchenyi Banknál kárenyhítési alapot állít fel, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium kezel majd. Ezt a betétesek elérhetik majd, az alapba a bankban lévő, ngyvenkilenc százalékos állami tulajdonrésznek megfelelő összeget irányítanak. Orbán Viktor beszélt a forint sérülékenységéről is, ami véleménye szerint gondokat okoz a devizahiteles rendszerben, illetve makrogazdasági szempontból is problémás. Az államadósságról elmondta, hogy ma a forintban és a devizában lévő adósság aránya kedvezőbb, azaz utóbbié csökkent. Oroszország válságközeli helyzetének a magyar gazdaságra vonatkozó hatását is megvizsgálták a kormányülésen, és megállapították, hogy romlottak az exportlehetőségek, az ottani beruházások értéke pedig a rubel romlása miatt csökkent. Bár az orosz piacon bővülést jelenleg nem lehet megcélozni, a kivonulás lehetősége sem merült fel.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján, az európai uniós irányelveknek és a hazai jogszabályoknak megfelelve vette át tegnap az MKB-t a jegybank – közölte a Magyar Nemzeti Bank, amely a pénzintézetet és annak leányvállalatait is újjászervezi. A jegybank célja, hogy a szerkezeti átalakítás és a megerősítés után az MKB hozzájáruljon a teljes magyar pénzügyi rendszer hitelezési képességének helyreállításához, valamint a növekedés megőrzéséhez. A jegybanki közlemény kiemeli, hogy az MKB csoport jelentős veszteséget termel, ugyanakkor tőke- és likviditási helyzete kielégítő. Az átalakítás első lépései között kiemelt jelentőségű lesz a követekző hónapokban a szerkezeti átalakításon felül a költségek jelentős csökkentése, és a banki folyamatok észszerűsítése is. Ezen felül azonosítják a nem jövedelmező portfólióelemeket és megválnak azoktól. Így nagyban visszaszorítható a pénzintézet tőkeigénye, egyúttal javítható a jövedelmezősége. Az MNB szakemberei úgy látják, hogy ezeknek a változtatásoknak az eredményeként már rövid távon javulhat a bank hatékonysága. Hitelezői feltőkésítést nem terveznek, a fenti intézkedéseket elégségesnek tartják. Az uniós irányelveknek és a magyar jogszabályoknak megfelelően az MNB csak átmenetileg, előreláthatóan legfeljebb egy évig irányítja majd az MKB csoportot, a tervek végrehajtásával pedig szakértői csoportot bíz meg. A jegybank az uniós kötelezettségeinek megfelelően tájékoztatja a tervezett lépésekről az érintett európai hatóságokat, köztük az Európai Központi Bankot is.

Habár Matolcsy György is elmondta a tegnapi tájékoztatón és a jegybank közleményében is hangsúlyozta, hogy az MKB felügyeletének átvétele nemcsak a hazai jogszabályoknak, hanem az európai uniós irányelveknek is megfelel, egy londoni elemző úgy látja, Brüsszelnek lehet kifogása az ügylet ellen. Peter Attard Montalto, a Nomura szakértője úgy látja, hogy a jegybanknak a pénzintézeti rendszerben közvetlen befolyást biztosító bejelentés szokatlan. Az MNB védőhálója ugyanis olyan, mint egy állami mentőcsomag, s így az uniós szabályok szempontjából a „szürke zónába” eshet – írta közleményében Montalto. Az MNB által biztosított garancia sértheti a jegybankok és a kormányok jogkörének különválasztására vonatkozó, az Európai Központi Bank által ellenőrzött követelményeket. A szakértő szerint az ilyen típusú közbeavatkozás csak akkor indokolt, ha makroszintű pénzügyi stabilitási kockázat jelentkezik, de ilyen veszély most nem fenyeget. Brüsszeli versenyjogi akadályokba ütközhet ezen felül az, ha az irányítás átvételének a célja, hogy alacsony kamatfelárral nyújtsanak hitelt, s ezzel generáljanak versenyt a deviza jelzáloghitellel rendelkező ügyfeleknél.