Gazdaság
Optimistán látja a magyar növekedést az OECD
A brüsszelinél jóval magasabb gazdasági növekedést prognosztizálnak
A bevándorlási hullámról az OECD megjegyzi, hogy a közvetlen, addicionális költségvetési ráfordítások egyelőre visszafogottak, és a többletkiadások elsősorban Németországban (0,25 százalék), Svédországban és Ausztriában jelentkezhetnek. Magyarország esetében a GDP 0,1 százalékával nőttek a kiadások a migránshelyzet miatt, ami fele az erre a célra elkülönített 60 milliárd forintnak. A bevándorlási hullám munkaerőpiaci hatásait egyelőre nem lehet megbecsülni.
Cséfalvay Zoltán, a párizsi székhelyű szervezet magyar állandó képviseletének vezetője erre reagálva elmondta, hogy az OECD továbbra is jobban bízik a magyar gazdaságban, mint az Európai Bizottság.
Jövőre 2,4 százalékos gazdasági bővülést vár az OECD, ami szintén magasabb - 0,7 százalékponttal - a tavaly novemberi előrejelzésnél, Brüsszel viszont csak 2,2 százalékot jelez előre a kormány 2,5 százalékával szemben. Az OECD és a kormány szerint a magyar gazdaság 2017-ben már újra erőteljesen, 3,1 százalékkal növekedhet, az Európai Bizottság viszont 2,5 százalékra számít.
Az eltérő prognózis két tényezővel magyarázható. Az OECD egyrészt erősebb magyar külkereskedelmi dinamikával számol, mint az Európai Bizottság, másrészt pedig az uniós forrásoknál most van a ciklusváltás a 2007-ról 2013-ig tartó időszak és a 2014-től 2020-ig tartó periódus között. A lassuló időszak Magyarországon alapvetően az infrastrukturális beruházások ütemét érinti - tette hozzá a nagykövet.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az OECD sikerként könyveli el a külső kitettség csökkentését, s azt, hogy a magyar gazdasági növekedés motorja továbbra is a belső kereslet marad, de a nettó export hatása is erősödik az előrejelzési időszakban, részben a javuló cserearánynak köszönhetően. A devizahiteles szerződések után járó pénzvisszatérítések, illetve az alacsony inflációnak köszönhető reálbér-emelkedés jótékonyan hat a belső fogyasztásra, amelyet a költségvetési és monetáris politika is támogatott.
A szervezet szerint a hazai fogyasztást jövőre tovább erősíti a csökkenő munkanélküliség, amelyben a közfoglalkoztatás mellett már a magánbefektetők is szerepet játszanak, valamint az alacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcs is.
A következő években a magyar export továbbra is dinamikusan bővül, részben a német vállalatokkal való erős termelési kapcsolatok, részben az eurózóna gazdasági növekedésének erősödése miatt, ami tovább növeli a folyó fizetési mérleg többletet.
Az idei, illetve a jövő évre is 2,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol az OECD, ami alig tér el a kormány 2,4 százalékától. Az előrejelzési időhorizonton az államháztartási hiány csökkenésével számolnak. Bár erre az évre a GDP-arányos államadósság minimális növekedését várják, az OECD szerint jövőre egy dinamikusan csökkenő államadósság pályára állhat át ország.
A vártnál lassabb lesz a globális növekedés
A változatlan magyar előrejelzési számok azért is értékelhetők pozitívan, mert a világgazdaság egészben a rendkívül támogató monetáris politika és a költségvetési konszolidációk ellenére sem sikerült a sebességváltás, az OECD a globális gazdasági kilátásokat ismét negatívan módosította - hangsúlyozta Cséfalvay.
A 34 legfejlettebb országot tömörítő szervezet prognózisa szerint a globális gazdaság az idén a szeptemberben várt 3 százalékkal szemben csak 2,9 százalékkal, jövőre pedig 3,6 százalék helyett csak 3,3 százalékkal bővül. Ezen belül az OECD-térségben az idén 2,0 százalék, jövőre 2,2 százalék, 2017-ben pedig 2,3 százalékkal nő a hazai össztermék, mert az alacsony olajárak és a csökkenő munkanélküliség segít kiegyensúlyozni a feltörekvő gazdaságok lelassulásának hatását.
Az elmúlt hónapok gazdaságösztönző intézkedéseinek köszönhetően 6,8 százalékkal nő a kínai hazai össztermék, ami jövőre 6,5 százalékra, 2017-ben pedig 6,2 százalékra lassul le. Az amerikai gazdasági növekedés az idén 2,4 százalék, jövőre pedig 2,5 százalék lesz, de 2017-ben ismét csak 2,4 százalék várható. Az euróövezet hazai össztermékének idei és jövő évi növekedési ütemét a korábbinál 0,1 százalékponttal alacsonyabbra, 1,5 százalékra, illetve 1,8 százalékra teszi az OECD. A szervezet megjegyzi, hogy a defláció veszélye még nem hárult el teljesen.
Mélységesen aggasztó", hogy 2012 óta szokatlanul gyengén alakul a világkereskedelem, mert a kereskedelem stagnálása vagy csökkenése "a múltban globális recesszióval társult", míg "a robusztus kereskedelem és a globális növekedés kéz a kézben jár" - mondta Catherine Mann, az OECD vezető közgazdásza.