Optimisták a magyar gazdák

A magyar gazdák hangulatát, várakozásait mérő agrárindex jelenleg plusz öt ponton áll, ami a tavalyihoz képest hárompontos emelkedés. Ez alapján az agrárszektorban enyhe, de növekvő optimizmus tapasztalható. Míg 2015-ben a mezőgazdasági kkv-k fele hajtott végre beruházást, addig tavaly ez az arány csaknem hetven százalékra nőtt.

A beruházási részindex tizenegy ponttal, plusz tizenkilenc pontra nőtt. Az idén tovább nőhetnek a beruházások: a tavalyi huszonhárom után a cégek harmincöt százaléka tervezi növelni beruházásainak összértékét, mégpedig átlagosan a duplájára. A technológiai fejlesztést tervezők aránya eléri a hatvan százalékot, a leggyakoribb cél a mezőgazdasági gépvásárlás.

Császi Róbert, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője azt mondta, üdvözlendőnek tartja a hatékonysághoz, költségcsökkentéshez hozzájáruló fejlesztéseket, mivel úgy véli, hogy három év múlva, azaz 2020 után versenyhátrányba kerülhetnek a nem kellően hatékonyan gazdálkodók. Ilyen beruházás lehet például egy jövedelmezőbb összetételű vetésszerkezet kialakítása, precíziós gazdálkodást segítő géppark összeállítása, vagy állattartóknál a kedvezőbb technológiai feltételek kialakítása.

Hozzátette: jelenleg a vidékfejlesztési és a GINOP pályázatainak kiértékelése és a hiánypótlás zajlik, ami mintegy harmincezer pályázatot jelent, így az igazi beruházási boom a következő évekre, 2018-ra, 2019-re várható. Tavalyhoz képest tíz százalékponttal nőtt a bankhitel és a pénzügyi lízing szerepe az agráriumban, mind a működésfinanszírozásban, mind a beruházásfinanszírozásban. Jelenleg a saját forrás aránya mintegy ötvenöt százalék, a banki termékeké a működésfinanszírozásban tizenhét, a beruházások esetében huszonhat százalék.

Az árbevételt és a profitot illetően a cégek fele stagnálást vár, egynegyede pedig növekedést. Az állattartóknál negyven százalék a gyarapodásra számítók aránya – ennek hátterében nagyrészt a sertéshús és a tej árának növekedése áll a Budapest Bank megkérdezett szakértője szerint.

A kereslettel kapcsolatban a legoptimistábbak az állattartók és az ötszázmillió forint feletti éves árbevétellel rendelkező gazdaságok. Továbbra is kihívást jelent azonban a munkaerőhiány. A megkérdezett vállalkozások leginkább a betanított dolgozókat hiányolják, de úgy tűnik, kevés az agrármérnök és a szakmunkás is.