Optimális feltételek a beruházásokhoz

Talán soha többé nem lesz ilyen kedvező alkalom a mezőgazdaságban beruházni, mint ebben és a következő évben - mondta a Magyar Hírlapnak a Takarék Agrárközpont vezető agrárszakértője. Fórián Zoltán hozzáfűzte: a támogatási rendszer nyújtotta lehetőségek mind a közvetlen kifizetések, mind a vidékfejlesztési pályázatok, mind a nemzeti támogatások szintjén igen optimálisak, ráadásul soha nem volt még ilyen olcsó a külső forrás, összességében ennyire kedvező kondíciókkal nem találkozott még a magyar gazda.

Az agrárszakértő szerint nem szabad, hogy a támogatások, pályázatok határozzák meg a beruházási döntéseket, ehelyett előrejelzésekre épülő, megalapozott üzleti tervezésre van szüksége a gazdálkodóknak. Valamennyi elérhető támogatást igénybe kell venni, de a fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok megfeleljenek a piaci követelményeknek. Tisztában kell lenni azzal is, hogy a jelenlegi támogatási rendszer nem marad fenn örökké. Az uniós támogatásokat közvetítő vidékfejlesztési program (2014–2020) utolsó pályázatait hamarosan, várhatóan még márciusban kiírják, majd felgyorsulnak a bírálatok, megkezdődnek a kifizetések. A folyó pénzügyi-kifizetési ciklus utolsó éveiben már a kedvező pénzintézeti forrásokra helyeződik majd a hangsúly a beruházások finanszírozása során. Ezt a folyamatot a közös uniós agrárpolitika tervezett reformja is minden bizonnyal erősíti majd. Fórián Zoltán arra számít, hogy a közvetlen kifizetések mértéke a mostaninál mindenképpen alacsonyabb lesz az Európai Unióban 2020 után.

A gazdatársadalom érzi az idők súlyát, amit a - negyedévente ismétlődő felmérésen alapuló - Takarék Agrárhangulati Index legfrissebb értéke és adatai is alátámasztanak: az üzemek nyolcvanhárom százaléka tervez az elkövetkezendő tizenkét hónapban beruházást, ezek jelentős hányada támogatási forrás igénybevételére épül, és hitelfelvételi szándék is párosul hozzá. Az eljövendő hónapokban jelentősen növekszik az agrárhitelek iránti igény. A Takarékok agrárszakmai műhelye, a Takarék Agrárközpont előrejelzése szerint a második negyedévben – az első negyedévihez képest – igen jelentős, milliárdokban mérhető friss hitelre lesz szükségük a gazdálkodóknak. Mindez azzal magyarázható, hogy a tavaszi munkák elvégzéséhez számottevő többletforrás kell.

Minthogy a mezőgazdaságban az esztendő második negyede a tavaszi munkák időszaka, így ilyenkor jelentkezik a termelési költségek, finanszírozási igények nagy része. Ezért ebben az időszakban idén négy-öt százalékkal növekedhet a hazai agrárhitel-állomány a január–márciusihoz képest. A vezető agrárszakértő jelezte: a Takarék Agrárközpont várakozásai szerint a második negyedévben mintegy húszmilliárd forintnyi új kölcsön tevődik hozzá a jelenlegi, csaknem 450 milliárd forint körüli hitelállomány összegéhez.

Egyébként az agrárhitel-állomány második negyedévi bővülése az elmúlt esztendőkben is jellemző volt. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint tavaly az első negyedéves hitelállomány 460,9 milliárd forintnyi összege három hónap alatt 16,4 milliárddal 477,3 milliárd forintra nőtt. Ezt megelőzően, 2015-ben pedig a 440 milliárd forintos első háromhavi hitelállomány emelkedett meg 467,2 milliárdra június végére.
Fórián Zoltán úgy véli: a 2017-es második negyedéves adat felemás képet festhet, mert az ugyan az év elejéhez képest növekedést fog mutatni, de a 2016-os hasonló időszak 477,3 milliárd forintját várhatóan nem éri el. Amögött, hogy tavaly a második negyedévben a mezőgazdasági hitelállomány jelentősen megugrott, az egyéni gazdaságok 12,5 százalékos állománynövekedése állt. Az agrárszakértő utalt arra, hogy a bővülésnek elsősorban a növekedési hitelprogram harmadik szakaszában felvehető kölcsönök (beruházási hitel), az MFB földhitel hitelprogram, az Agrár-Széchenyi-kártya folyószámlahitel, valamint a piaci hitelprogram adtak jelentős lökést, és eredményezték a magas bázist.

---

Hazánk uniós biztonsági hálót akar

Nem kezelhetők a globális szinten jelentkező válságok az EU-tagállamok összefogása nélkül – mondta Nagy István miniszterhelyettes Lengyelországban, a V4-ek agrárminiszteri találkozóján. Hozzátette: Magyarország célja, hogy a 2020 utáni közös agrárpolitika is a termelőket szolgálja, ezért erős agrárpolitikára van szükség, amely kellő forráskerettel bír, a közvetlen kifizetések pedig megmaradnak. Hazánk szerint szükség van egy erős biztonsági hálóra, mivel az áringadozás több mezőgazdasági szektorban is jellemzővé vált az elmúlt években, és ez többször súlyos bevételkieséshez vezetett. A gazdák élelmiszerláncban betöltött helyzetét javítani kell egy, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot érintő uniós szabályozással.